Egy mangrove erdő és kék lagúna kettőse az európai embereknek szintén egy olyan látványosság, amiért érdemes csónakba szállni és közelebbről is szemügyre venni. Ezt tettük mi is, kedves, vicces dominikai kísérőnkkel.
 |
| Gri-Gri lagúna |
A sziget északi oldalán Rio San Juan településnél található a Gri-Gri lagúna és mangrove erdő. Amit ezekről az erdőkről tudni illik, hogy trópusi tengerpartok mentén találhatóak, méghozzá ott, ahol az édes és sós víz találkoznak. Sűrűn benőtt erdő, melyek fái tűrik a sós vizet, hatalmas léggyökereikkel támaszkodnak az iszapos talajban.
 |
| Csüngő tillandziák |
A gyökerek között jó bújóhelyek alakulnak ki a különböző vizi állatoknak, a fák elérhetetlen lombkoronái a madaraknak.
 |
| Színes rákok a gyökerek közti iszapban |
Az alulról tápláló édesvízi patak színe barnás-zöldes volt, teli levelekkel, halakkal. A rengeteg vizimadártól nem épp kellemes szaggal, álott levegővel.
Lassan átcsónakoztunk a lagúnán oda, ahol a sós óceán vize az édes patakvízzel találkozik. a friss szél, a karibi kék óceán vize kellemesebb látványt mutatott a homokos-pálmás partszakaszokkal.
 |
| Kiérve az erdőből, a távolban már az óceán |
A mangrove erdő után az El Dudu (Blue Lagoon) kék lagúnához igyekeztünk. Egy kör alakú mélyedés a sziklában, benne édes, tiszta, hideg, kék víz. A bátrak egy kötelen ereszkedve bele is ugorhatnak a közepébe, a többiek egy lépcsőn mehetnek le úszni.
Aznap még két starnd várt ránk, a kisebbet már korábban bemutattam (kevésbé látogatott, ahol a majd fehér homokban a fekete fák élnek), a nagyobbik strand, a sok turistától is igen kedvelt Playa Grande 6 km hosszával.
Állítólag errefelé megfordulnak a cápák is, ott erről nem hallottuk, utólag olvastam róla. Mi nem láttunk semmit a finom homokú strandon túl.
A parton strandbár és árusok kínálták portékáikat, amiből nem volt tanácsos vásárolni, a vámnál problémánk adódhatott volna. Óriáscsigák, óriáskagylók, óriáskorallok...
Az este szép naplemetével búcsúztatott.
