"Vágyaid olyanok, mint egy felbukkanó madárraj a házad felett. Elsuhannak. De ha fészket vernek az ereszed alatt, ott élnek, s ezért már te felelsz. Befogadtad őket!" Müller Péter

2013. március 26., kedd

Virágvasárnapon Salzburgban

Palmsonntag (virágvasárnap) napján többek között Palmkätzchen (barka) a díszítőelem az utcákon, tereken. A virágvasárnapi körmenet, a virágcsokrok egyik alap kelléke a bukszus, a cédrus, a tiszafa mellett...


Díszes utcák



Az enyhén napos, inkább felhőfátyolos napon jó volt sétálni a salzburgi belvárosban, a vár környékén a hegyekben.


Salzach

Salzburgi vár és az óváros

A Museum der Moderne az egyik fantasztikus kilátóhely a sok közül a városra, és annak folyójára. Innen gyalog a Mönchsberg várfalai mentén a várhoz sétáltunk át. A hideg ellenére a hegyoldalban már a tavasz hirnökei jelentkeztek...

Museum der Moderne





Bókoló csillagvirág (Scilla bifolia)

A védett nemes májvirág (Hepatica nobilis)

Krókusz


A kőfalakra épült város



A salzburgi vár


Látkép a vártól a belvárosra

A Dóm, a Dóm Múzeum és a Residenz

A Kapitelplatz egy művészi alkotása...


Retro fotózás

A Kapitelplatzról a várra

Árusok a Kapitelplatzon

A Dóm

Bejárata

A Residenzplatzon várakozó hintók

Pihenő, némi szendergéssel...

A Residenzplatz szökőkútja

Vadbőr ruhák

Stílusos utcai pantomim





Mozart szülőháza

Egy "szökőkút" ami a mélybe szökik...


Hangulatos passage

A kedvencem.....:-)

Bevásárló utca



A búcsú pillanatai

2013. március 21., csütörtök

Garda-tó (Lago di Garda) kör-túra

Tavaly június 21-én az év leghosszabb napján indultunk útnak  - nem szándékosan - de minden percet ki akartunk használni, amit csak lehet. Hajnalban volt a start, még napfelkelte előtt. Tulajdonképpen “meg kellett volna” Goldbichl-ben (Salzkammergut) állnunk, ott az év ezen napján emberek gyűlnek össze a napfelkeltét közösen megtekinteni. Biztos, nagy varázsa van, ha évente rendszeresen ellátogatnak oda. 
Nem vettük az irányt arrafelé, mert azon a hajnalon felhős volt, így a különleges napfelkelte elmaradt....- szegény várakozók - mi azért a napfelkeltét Tirolban mégis megláttuk az autópályáról. Goldbichl, várj ránk, egyszer ott leszünk!
Autópálya, sokan gondolhatják a legunalmasabb szakasza egy kirándulásnak. Talán igen, de nem a Brenner-hágói (Brennerpass) autópálya. 1347 m magasba visz a pálya az Ötz-völgyi Alpokba.
(Apropó Ötz-völgy... ismerősen hangozhat az itt talált mumifikálódott vadászról, Ötzi-ről, az i. e. 3300-ból.)
A Brenner-hágó további látványossága a 190 m magas Europabrücke (Európa-híd). A veszélyes körülmények között épült hidat 1963-ban adták át.

Az egykori római út

Európa-híd egy ködös reggel

Irány Tirol!

Útközben jobbról-balról várak magaslanak a hegyoldalakban, egy-egy szikla tetején. A sok zöld között egyre több szőlős lugas tűnt fel. Jó irányba haladtunk...:-)







Szőlőlugasok az út mentén

Szőlős hegyoldalak

A Garda-tó az utolsó jégkorszakból visszamaradt hegyi tó. Legmélyebb pontja több mint 300 m, hossza több mint 50 km. Nagyon jól körbe lehet autózni, motorozni vagy akár kerékpározni. Úgy döntöttünk, hogy a nyugati oldalról délnek haladunk először, majd a keleti oldalán jövünk vissza. Az “olaszosabb” kevésbé beépített nyugati oldal csendesebb, nyugodtabb pihenésre alkalmas. 

Reggel 9 óra előtt érkeztünk az első állomásunkra a tó északi csücskénél lévő Riva del Garda településhez. A tó legnagyobb városa akkor ébredezett. Az álmos hullámok csapódása a parton, a csónakok oldalán, az üzletek tulajdonosainak sertepertéje hallatszott csak, élvezetes csend volt, üde illat.

Garda-tó, Riva del Garda


A csendes kikötő

Egy pálma árnyékában






Torre Apponale


Kavics flaszter... :-)



Riva víztől körülvett vára




A finom vanília illatú hatalmas magnóliafák árnyékában jól esett a reggeli, hisz a hőmérő szála a 28-29 fokot karcolta.


Magnóliák


A nyugati oldalon több alagúton át pár méter magasban vezet az út, gyönyörű a kilátás a tóra, a hegyekre, a településekre.



Egy frissítő egy teraszon

Szélcsendben





Egy újabb kavics flaszter, csodaszép!

A következő pihenőnél a meleg arra késztetett, hogy Saló-nál lábat áztassunk...és a promenád olajfái és magnóliái alatt besétáljunk a városba. A magnólia-leander illat felejthetetlen, még most is bennem él!




Távolban Santa Maria Annunziata dóm

Tiszta víz

Saló, a nyugati part legnagyobb városa. Kisebb-nagyobb paloták, múzeumok a római kor nyomai fedezhetők fel itt.


Saját bejárat a tóra olajfák között







Moniga del Garda hely és idő a fürdésre, már nagyon meleg volt, szükségünk volt a frissítőre.


Moniga d. Garda, szabadstrand


Óriásdinnyék hívogattak...

Szálláshelyünk egy nyugodt, tiszta panzió Desenzano del Garda településnél volt.
Reggeli után a közeli Sirmione yacht kikötője fogadott először. Egy csónakkiemelés megfigyelői lehettünk a korai órákban.

Sirmione, kikötő



Vanília illatú leanderek

Yacht club




Ami ez után fogadott, az felülmúlta az eddig látottakat. Egyik ámulatból a másikba estem...vagy egy mesevároskába...?
Sirmione látványosabb része a tóba benyúló félsziget nyelvcsücskén található. Már nagy volt a tömeg, a parkolók telítve, buszok jöttek, forrott a levegő és nem csak a nap melegétől.


Sirmione


"Vaníliás" promenád Sirmioneban (is)

Tiszta, rendezett parkok, parkolók



Citrom és chili stand...:-)

Sirmione varázslatos mesevára


A vízbe épült Castello Scaligero

Hattyúk úszkáltak a vár körül...

és egy szárcsa mama kicsinyeivel








A tengerpart "feeling" teljes

Szebbnél szebb kavicsok a gyűjteményembe

A szűk sikátoros utcák, a római kori épületek, a hullámok csapódása a parton, az égbe szökő örökzöldek, leanderek illata egy különleges atmoszférát teremtenek, bódítanak, elvarázsolnak...
Már ott, arra gondoltunk, ide vissza kell térnünk! 


Sorolj fel öt helyet, ahol szívesen eltöltenéd életed hátralévő részét... nálam Sirmione szerepelne az öt között.





Egy étterem terasza a tóparton


Rolling Stone

Egy csendes pillanat a sok közül



 
 











A turistákhoz szokott vízimadarak félelem nélkül rendszeresen jönnek és “kéregetnek”. Mivel bőven van mit nekik enni, mi nem etettük őket. Meg is lett az eredménye... "sértődötten" visszatotyogott az egyik kacsa a stég szélére, majd potty, be a vízbe....:-) 

Örömmel teli sietés

Na, kapok valamit..?

Pfff...

A gazdag flóra és fauna után ki nem hagyhattuk az igazi olasz fagyit, a helyi souvenir-okat...
 
 


Limoncino

Souvenir

Sütemények, bonbonok

Fagylalt hegyek, számlálhatatlan variációban



Catullus mellszobra a tó partján

A Mincio folyón keresztül elérkeztünk a tó déli részétől a keleti “németesebb” oldalhoz. E partszakasz lényegesen beépítettebb, lépten nyomon kempingek, apartmanok és víziparkok. Mindenütt német feliratok. Szerencsére a múlt nyomai azért még fellelhetők. Többek között ebben a nagyon jó állapotban maradt vár “személyében” Pacengo településnél, Lazise városa előtt.

Mincio folyó

Pacengo vára



Hamarosan megérkeztünk Rosenheim testvérvárosához Lazise-hez, a tó egy másik gyöngyszeméhez. E festői városka is a kikötőjével, a középkori stílusú épületeivel, szűk utcácskáival és modernizált tereivel kitűnő pihenőhely. A vár belső tere romantikus sétálóutca, itt található a Via Rosenheim is, a partnerváros tiszteletére.

Lazise


Egykori vámpont épülete

Kikötő Lazise

A hullámos flaszter összhangban a tó hullámaival




Utcakép


Városkapu

Lazise vára


Viszlát Lazise!

Bardolinot és Garda-t elhagyva, újabb fürdésre álltunk meg Torri del Benaco várának közelében. Itt már nagyon meleg volt, 40 fok felett járt a hőmérő szála, csak a vízben vagy az autó klímája mellett volt elviselhető.

Torri del Benaco vára

Kikötő, komp érkezik


Kavicsos strand

Bár/étterem

Tovább autózva egy közvetlenül a víz mentén haladó út, településtől mentesebb része következett Malcesine-ig. Malcesine sokak szerint a tó gyöngyszeme. El lehet rajta mélázni, mindenesetre nagyon sok ott is a turista. Azt is gondolhatná az ember fia, ha becsukja a szemét, hogy “Németföldön” van. Ott jártunkkor is rengeteg volt a német ajkú. 
A már “szokott” városkép talált itt is ránk: romantikus kikötő, szűk olykor igen lejtős utcák, virágos erkélyek, kávézók, pizzériák, és a régi korok nyomai. A település közvetlenül a hegy lábánál fekszik, ami különleges hangulatot ad a városképnek.



Egy fotogén árbócos




Még ma is (érthetően) a művészek kedvelt helye


Giuseppe Garibaldi

Mennyezetdísz



Pálmakert


Romantikus házak


Santo Stefano a hegyoldalban

Hamarosan elérkeztünk az észak-keleti részéhez a tónak (Torbole), ami a sportolók, a széllovasok paradicsoma. Évente rendeznek meg itt szörffesztivált. A kedvező szeles idő, a hangulat már anno Goethet is megihlette. Egy rövid “show-műsorra” mi is megálltunk, a lélegzetelállító mutatványokról a picasan egy rövid video található tőlem!






Fájó szívvel búcsút intettünk a tónak, azzal a tudattal, hogy ide érdemes rendszeresen visszajönni. Hosszú hétvége, egy-két hét, itt sok a látnivaló, sok a lehetőség pihenni, ellazulni vagy aktív nyaralásra szert tenni vagy egyszeűen csak a tavat bámulni kultúrált tiszta környezetben. Aki egyszer már járt a Garda-tónál, az egész biztos, hogy visszamegy máskor is. A varázs ereje!

Hamarosan újra jövünk Garda-tó!