"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: banán. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: banán. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. augusztus 8., kedd

Egy 20.000 éves vízesés a Garda-tónál

Terveztük a közeli Veronát is egy nap megnézni, de jobbnak láttuk elhalasztani a hőség miatt. A tóparton volt lehetőségünk felfrissülni, de egy zárt várost a kánikulában számunkra nem élvezet felfedezni. Legközelebb. Egy hűvösebb helyet választottunk a régmúltból... akár mondhatjuk úgy is, Verona betűit egy pohárban összekevertük és újradobtuk... :-) 
Riva vízesésnek is hívják a tó kedvelői, pontos neve Varone vízesés. Riva del Garda, a tó északi pontjának közelében található. 
Az út szerpentines emelkedőn visz fel a hegyekbe, visszatekintve kies kilátással a Garda-tóra.

Garda-tó
Bejárat a vízeséshez


Tikkasztó melegben érkeztünk meg a vízesés közeli parkolóba, alig vártuk, hogy mihamarabb bejussunk a hűsítőre várva. A sok látogató ellenére gyorsan haladt a sor. (Belépő 5,50 Euro/fő - 2017.)



A vízesés különlegessége a hegyoldalban található tölcsér vagy inkább tornádó tölcsér formájú barlangban nagy robajjal alázúduló víztömeg, mely milliónyi vízcseppet permetez szét a közelben. Kiépített úton, lépcsőkön lehet haladni és a tölcsér aljától felfelé haladva lehet bejárni a környéket. Néhol a sötét barlangban színesen megvilágítva láthatjuk az üreget. Nehéz volt a fotózás, féltettem a gépem a víztől, a videók mobillal készültek. Sem a fényviszonyok, sem a nedves közeg, sem a mobil és a tömeg miatt nem volt alkalmas jó felvételeket készíteni, élőben egész más a barlang. A nagy robajtól alig érteni egymás szavát, a sok turista hangosan kiabál.





A szűk garat
Színes megvilágítással
Számozott infotáblák tájékoztatnak

A mészkőből álló jura korban képződött barlang vízesésének teljes hossza 98 m. Eredete a 8 km-re található Tenno-tó (Természetesen ide is ellátogattunk, következő bejegyzés erről is szól majd!) és véget a Garda-tóban ér. 
A publikum előtt már 150 évvel ezelőtt megnyitották a barlangot, de akkor még nem voltak hidak, ösvények, lépcsők, teraszok, főleg nem az alagút - mely a csavaros szurdok belsejébe is bevezet - ahonnan igen jól be lehet látni a belsejébe. Sok vízesés található a világon, de kevés olyan, amelyik egy eróziónak köszönhetően több, mint 20.000 éve alakult ki és ma is csodálhatjuk. A gondolat is megszédít hány m3 víz folyhat itt le évente... és már mióta... 
A hely további érdekessége még, hogy járt már itt Franz Kafka és Thomas Mann is.






Ti mit fedeztek fel a fenti videóban?



A növényzet a hegyoldalban érdekes vegyes. Földközi-tengeri növények mint pálmák, ciprusfélék, yukkák, olajfák, citrusfélék, leanderek - melyeket télen üvegházakban teleltetnek - és mellettük tölgyfák, csertölgyek, gyertyánok, babérok, fekete és vörös fenyők, melyek a magas hegység jellegzetes fái.



















Milliónyi kabóca húzta a nótát a hőségben, nem is igazán értettük miért kellett a parkot behangszórózni, zenét adni, hozzá olyat, amit temetésekkor is szoktak. Ez számomra sokat rontott a hangulaton. A természetben a természet hangjait szeretem hallgatni.



Folyt. köv.

2016. április 2., szombat

Dominikai Köztársaság, a zöld sziget 5.

A gyümölcs és zöldségkínálat sem kevesebb a Dominikai Köztársaságon az illatos virágok mellett, sőt! A rengeteg virág nagy részéből zamatos gyümölcs lesz. Számomra ismét az volt a legérdekesebb, hogy a már ismert “déli gyümölcsök” úton-útfélen csüngtek fákon, bokrokon.
A kókuszdióról már előző bejegyzésemben tettem említést.

Kókuszdió
Ezen az ültetvényen láthattuk az egyik legfontosabb gyümölcsöt is a kakaóbabot, mindenidők legkedveltebb édességének a csokoládénak az alapanyagát.
Aki még soha nem látott kakaóbabot az igencsak elcsodálkozik, hogy miből is lesz a kakaópor.
A szigeten tudtam meg, hogy ott zöld, sárga és vörös kakaót is termesztenek. Igen érdekesen a kakaófák törzsén sorakoznak a babot rejtő kapszulák.

Kakaófák

Kakaóbab

A kakaóbabokat borító terméshúst nyersen fogyasztják, a hüvelyből kiszedve fehér nyálkás burok védi a magokat. Ez a nyálkás burok édeskés-savanykás íze engem a licsire emlékeztet.


Kakaóbabok
A nálam maradt kakaóbab és még valami másnak a magja. Elültetem, hátha lesz belőle valami.


Árnyat adó magas banánfák virágos-terméssel.

Érő banánfürt
Banánvirág egy része
Többféle banánféle terem a szigeten. Nem csak gyümölcsként, hanem zöldségként is használják, mint pl. a sütőbanánt. Nyersen nem javasolt enni, de a banánkarikákat olajon megsütve, majd kilapítva köretnek tálalják. Nekem ízetlen volt, nem nyerte el a tetszésemet.
Annál inkább az ananászok!

Ananásztő

Zamatos, édes íze az itt termő gyümölcsöknek sokkal intenzívebb, mint nálunk a boltban kaphatóknak (konzervről nem is beszélve), melyeket ugye nem éretten szednek le. Minden nap reggelire és vacsorára is desszertnek ananászt választottam maracuja kíséretében. 
Maracuják közül kóstoltam zöldet, sárgát és lilásvöröset, így ízük is savanykás, édeskés, édes irányba mutatott. Csak azt bánom, hogy nem hoztam az utóbbiból magokat!
A maracuja a golgotavirág nemzetségbe tartozik, a virágja is csodás, német neve Passionsfrucht.

Golgotavirág a meráni botanikuskertből 
Guáva, kenyérfa tüskés termése, ananász, a többit nem ismerem
Guáva és tengeriszőlő (piros)
Guávát tálalva mézzel meglocsoltan kínáltak nekünk. Talán még nem érett be teljesen vagy ez a fajta nem annyira édes, nem tudom. Így az eredeti ízét nem igazán tudom behatárolni. Állaga, mint egy “lisztesebb” barack.

Tengeriszőlő

A tengeriszőlő a mi rebarbaránk rokona és nem a szőlőé mégha bor is készül savanykás bogyóiból lekvár mellett. 
 
Kenyérfa lombja
Egy rücskös narancs fajta
Dinnye ? Tök ?
A legtöbb amit kertekben láttam az a papaya volt. Gazdagon lógtak alá a gyümölcsök a fákról.

Papaya vagy dinnyefa
Mangó egy másik kertben
A legérdekesebb, amit felfedeztem az egy sokat vitatott gyümölcs, a noni. Amikor láttam még nem tudtam, hogy mi az. Valamikor régebben már olvastam róla, de ott akkor nem ugrott be. Idehaza a képek alapján aztán egyértelművé vált ez a szívós növény. A sejtek ezermesterének is hívják, szinte “minden” bajra jó. Egyes országokban már 2000 éve gyógyítanak vele, fantasztikus, hogy mennyi jó tulajdonsága van.
A sós vízű tengerparton is megterem, én is ott figyeltem fel rá. Egy lepottyant gyümölcsöt ketté is szedtem, hogy a belsejét is megvizsgáljam. Még éretlen, fanyar, savanykás illata volt, nem kóstoltam.

Noni
Az óceán partján a sziklában is megél a noni
Ismét egy érdekes külsővel megáldott gyógynövény, a tamarindusz vagy tamarind(a). Melyet mártásnak, csatninak, levesnek, gyümölcslének használnak. Belül a magokat körülölelő massza ehető.
Tamarindusz termése
Manióka vagy tápióka egy ehető gumós gyökér, a világ negyedik legfontosabb kalóriaforrása az emberiségnek. Kóstoltam sütve. Ha nem tudtam volna, hogy mit eszem teljes meggyőződéssel állítottam volna, hogy burgonya. Külsőre és ízre is nekem úgy tűnt a sült manióka, mint a szalmakrumpli.

Manióka levelei
Alul a gyökerek közt balra manióka kell hogy legyen
A padlizsánok mellett a világos zöld termések az egymagvú tökök, amiről olvastam, hogy odahaza is többen termesztik.

A települések utcáin zöldséges standok kínálják a sokféle gyümölcsöt, zöldséget. Többféle burgonyához hasonló gumós, gyökerek láthatók mindegyiknél. Rizsföldeket is láttunk a keleti partoknál, elég gyakran tálaltak nekünk fekete rizst. Számomra nem igazán volt ínycsiklandozó, de ez csak optikai gát.

Folyt.köv.