A napokban Cirnyó blogjában az ásványvizekről volt szó. Ezennel immár sokadszorra merült fel itthon a téma, hogy el kéne már ballagni a forráshoz, ami kb. 4 km-re tőlünk ásványvizet ad. Tulajdonképpen ezt vesszük/isszuk naponta, de még a forrást nem kerestük fel. Kíváncsi voltam a feltörő víz ízére a palackozottal szemben.
Felhőfátyolos, de kellemes tavaszias napon nyitnikék zenére és fekete rigó csivitelésre masíroztunk az Inn folyó mentén St. Leonhard zarándok forrásához. Itt még vannak érintetlen folyópartok, hódoktól kidől fák, zöld harkály az erdős részen. Itt bújkál tán már a tavasz is, hisz lassan zöldre festi a táj színét...
 |
| Gyümölcsös |
Ezen a részen az Inn ártere sok kis patakkal, tavacskával ad életet mindenféle élőlénynek.
 |
| Zöld küllő |
 |
| Különösen trombitáló bütykös lúd |
 |
| Inn folyó |
Míg tücsköztem és bogaraztam az egykori római úton először egy kagylóhéjra bukkantam, majd hirtelen egy színes doboz hívta magára a figyelmem. Ami feltűnt, egy ismerős színes minta… ez kalocsai minta !… közelebb mentem és a fűben heverő dolog amire leltem egy hungarikum volt…
 |
| kagyló |
 |
| hungarikum |
A kalocsai mintás láz az utóbbi időben nagyon feltűnt ilyen távolból is, ruha, cipő, táska, de hogy egy energiaital is ezt a mintát kapja és a magyarságot hirdesse.. (nem tudom mennyi valós magyarság szorult egy ilyen *gumibogyóízű* dobozkába) meglep.
Különös, hogy ilyen formán értesültem a létéről, Bajorországban, az Inn folyó partján egy viszonylag kieső részen a gyalogút mentén a fűben… Később a neten utánanéztem ennek a hungarikum-dolognak. 2012. júliustól van a termék forgalomban, de a kibocsátó cég honlapja már nem érhető el. (Jelent ez valamit…?)
Hungarikumos örömömből felocsudva - no meg párom noszogatására is - folytattuk a rómaiak nyomán az utat a forrás felé.
Mint minden ilyes forráshoz is tartozik egy mondás, melynek sok valós alapja is lehet/van. 1734-ben fedezte fel (újfent) a forrást egy szenvedő bajor, akinek álmában Szent Leonhard jelent meg és e víz ivását javasolta bajára.(Arról nem tudok, hogy meggyógyult e...)
Azóta sokan járnak ide és esküsznek a víz tényleges gyógyító hatására. A gyógyvízből ingyen lehet inni, vinni háztartásnyi mennyiségben!
Az ott kóstolt víz magas vas- és sulfurtartalma miatt jellegzetes ízű (vasas, fémes) “töményebb”, mint a palackozott bolti kivonat. Ízlett nekünk, ezért is eldöntöttük, hogy ezentúl rendszeresen elbicózunk oda egy-egy liter vasas gyógyvízért, hamár nem eszünk elég spenótot. :-)
 |
| Átkelés egy patakon a forrás felé |
A forrás és környéke már a kelták és rómaiak idejében is ismert, kedvelt hely volt. Erről tanúskodnak egykori ásatások. Több mint 500 évig éltek itt rómaiak. A mai Augsburg és Salzburg közti terület legfontosabb szakaszának az Inn folyóra épített hídja, városunk, a mai Rosenheimnél volt. Két provinc (Pons Aeni és Ad Enum) közt az Inn volt a határvonal. Az ásatások során egykori fizetőeszközöket, sírokat, urnákat, temetkezési helyeket tártak fel, olajlámpást, a falvak lakóinak vörös cserépedényeinek maradványait találták meg, a perzsa kultúra egy vallásának eszközeit egy közeli templommaraványban fedeztek fel. A legtöbb ásatás kora krisztus után 150 és 250 közöttre tehető. A forrást már a rómaiak is használták, vas tartalma vörösre festette a köveket. Gondolom innen származik a vörös színű cserépedénykészítés is.
 |
| Pons Aeni és Ad Enum római provinciák az Inn mentén |
Az információs táblák elvezetnek a forrásig, a pici település közepére. Jót ittunk Szent Leonhard forrásából és nézelődtünk a kút melletti kápolnában is.
 |
| Szent Leonhard forrás |
 |
| Szent Leonhard kápolna |
 |
| 1735 |
Aznap nekünk a víz napja volt, folyókon, patakokon keltünk át, feltörő forrásból ittunk és hazafelé fentről ért a víz bennünket, eleredt az eső...
