Lassan három éve, hogy először jártunk az 1050 m-en álló Breitenberg hütte környékén. Azóta ez a túra is rendszeresen szerepel a “repertoárunkon”. Ide köt egy szép kifejlett szalamandra-találkozás az út mentén. Itt történt egy öreg tölgyfa halála. A hütte felett egy csodavilág terül el...
Kell az egyensúly - én is megerősítettem
Többen választották aznap
27 láb hosszúak
Simssee
Petersberg
12-15 fok meleg volt 1000 m-en is. Ott, ahol valamikor a szalamandrát láttam, ott lapult az alig látható pici nyíló májvirág - karácsonyra.
Elhagyva a kidőlt tölgyfát már a réti füzények díszítették az utat felfelé. Az első nehéz köves útszakaszt lekűzdve a látvány az Inn völgyével gyönyörködtetett.
Réti füzény
Odafentről a kidőlt tölgy látványa
„A
hegyek olyan elemeink, melyeket az embernek sem kötelessége, sem joga, hogy a
technika segítségével igázza le. Csak az ismerheti meg a világ
harmóniáját, aki alázattal közeledik hozzájuk, és segédeszközei
megválasztásában szerény.” Reinhold Messner
Viszonylag hamar elértük a Breitenberg Hüttét, ahol egy frissítőre megpihentünk.
Magunk mögött hagyva a fogadó
Meglestem, hogyan nyalják a tehenek a sót. Vicces látvány volt, ahogy a sókocka forog a tengelyén sarkai már mind elfogyasztva. :-)
Hív a távol!
Merre is?
1000 m feletti csend.
Beértünk az erdőbe, a csend körülvett, egyetlen madárszó sem hallatszott. Érdekes, hogy 1000 m felett is van lápos rész, ahol épp a gyapjúsás pompázott. Az előző napi nagy esőzéseknek köszönhetően a fűcsomók cuppogtak a nedvességtől.
Gyapjúsás ázott esetben
Van akinek ízlett
Korallgomba
Úton-útfélen látni hasonló építményeket, miért pont ne egy alpesi erdőben. Tettem hozzá én is egyet a tetejére. Egy mókus figyelte ténykedésemet, mire ráfókuszáltam volna elillant.
Csak úgy hever ott évek óta
Hirtelen a semmiből az út mentén egyetlen szál magában egy nyílásnak induló fehér zászpa, jó másfél méter magas példánya.
Fehér zászpa
Illatos kakukkfű szőnyegek
Harangvirág és páfrány barátsága
Törött szárnyú
Már kezdődik a gyapjas aszatok szezonja. Ezek az őszirózsafélék is jelzik kifelé megyünk a nyárból, évszakváltás közeleg. Méter, másfél méter magasra is megnőhetnek e hegyvidéki virágok. Formás, olykor teniszlabda nagyságú fészekvirágait mintha fehér pókhálóval szőtték volna be. A labdavirágok tetején bontja lilás szirmait és csalogatja a rovarokat magához.
Gyapjas aszat
Legközelebb korábban indulunk, nem időzünk másutt sokáig, hogy innen tovább tudjunk felfelé haladni.
