Már egy hónapja is van mikor ezeket a képeket készítettem a Chiemsee-nél, azóta szépen zöldül. Akkor még csak ébredezett minden. Csípős szél fújt a tóparton, de már a levegőben lehetett érezni ébred a természet és vele együtt mindenki.
A Kampenwand 1.669 m csúcsai és a Fraueninsel a tóban
A száraz fű között még dermedten és álmosan tisztogatott egy poszméh, mozgása lassú volt és tétova.
A hideg szélben az erdő árnya alatt bólogattak a kankalinok. A tó széléhez érve egy hattyú vett bennünket célba és igyekezett felénk.
A tó színe a tört napfényben barnásan fénylett, pedig a valóságban inkább zöld volt.
Kankalin
Tovább sétálva a parton a csendet egy vadliba pár törte meg, majd hamarosan landolt a hattyú is. Kitartó volt, pedig nem kapott emberi eleséget tőlünk. Érdekesnek találtam, hogy bárhol másutt keresgélhetett, ehetett volna a vízben, neki pont ott kellett, ahol az emberek voltak. Két kisgyerek érdeklődésére ki is sétált a vízből.
Balra Hochplatte 1.587 m, jobbra Kampenwand 1.669 m
Hattyúk
A hattyú tánca
Pompás madár!
A távolba nézett és megláttuk érkező párját.
Százszorszép
Ösztörűs veronika
Barka
Som
Tovább haladva elértük Seebruck települését, szerintem a legszebb része a tónak. Csodás kilátás nyílik a közeli hegyekre.
Találtunk egy szakaszt a Chiemsee partján, amit eddig még nem fedeztünk fel. Természetesebb, csendesebb kevesebb emberi beavatkozással. Több a nádas, vizenyős, kevesebb a beépített rész.
Kampenwand 1.669 m
Wendelstein 1.838 m
Rimsting települése
Noha viharos szél fújt aznap, de a főnnek köszönhetően 15-16 fokot mutatott a hőmérő.
Megérkeztek a vadludak is, nagy vizimadár sereglet lepte el a partszakaszt. Vadkacsák, vadludak, szárcsák a partokon, vizen, sirályok és vércsék a levegőben.
Közeledésünket gyanakodva figyelte, majd odébbállt, de el nem repült. Fáradtnak és éhesnek tűntek. Van nekik zöld legelnivaló bőven.
Hihetetlen, hogy micsoda ösztönnel szelik a vadlúdcsapatok a kilómétereket évente. Belső iránytűjükkel pontos érkezéssel a tavaszra. Olvastam, hogy a V alakú repülés “célja” az aerodinamika kihasználása. A formáció csúcsán a vezető az egyetlen, aki ezt nem tudja kihasználni, és ezért váltják egymást, hogy mindenki egyenlő arányban legyen leterhelve illetve kapjon erőre.
Bármerre nézek részletesebben az állatvilágban körül, mindig csak egy “eredmény” jön ki számomra... mégpedig, hogy csak tanulhatunk/tanulhatnánk tőlük.
Hallgassátok csak mit locsog a tó a nagy szélben...
Szárcsák igyekeztek felém, míg a tó dalát hallgattam. A szélben keletkezett hullámok ide-oda dobálták őket, beringatóztak a nádasba.
Csónak parkoló
Kivágott fák friss, még élénk színei tarkították az avart. De már ébredeznek a méhek is és táplálékukat egy fehér hunyor adta.
Hunyor
Kankalin
Nyílik a som virága
A nagy szél csavart egyet a felhőkön és kivillant a kék ég is, a napfény is átsejlett.
