Tüßling kastélyának adventjén

Egy órányira van tőlünk ez a kastély, létezéséről csak most egy karácsonyi vásárra invitáló plakátról szereztem tudomást. Az első adventkor ellátogattunk és biztos, hogy nyáron visszatérünk, mert csodás helyet találtunk megint.

St. Georg templom

Már szürkült az egyébként is borús délutánon, amikor megérkeztünk a rendezett nagyfaluba. Az 1800-as építési stílusból ránk maradt színes házak rendezett sora már karácsonyra kivilágítva várta az idelátogatókat.

A Marktplatzon álló St. Georg templom napórájának napocskája sem tudta elfújni a nehéz felhőket.

A tér mellett áll a kastély, hagymakupolás tornyai már messziről jeleztek.

 

A karácsonyi vásárhoz

Nagy volt a forgatag, sokan keresték fel a termelőkből, saját készítésű dolgokból előállított termékek vásárát (Belépő felnőtt 5,- Euro)

A kastély előtti udvar az első színjátékot adta. Az 1500-as évek végi egykori nemesi palota melléképületei, azok tetőtere - a második színjáték - is mind-mind termelőket, készítőket rejtettek. Régi karácsonyfadíszek, szappanok, olajok, illatos tömjének, fafaragók, keramikusok, ékszer-, ruhakészítők mellett az illatos italok, ételek felsorakoztathatatlan száma.

A tetőtérben

 

Az épületek igen csak renoválásra szorulnak. Régi mozaik, repedezett falak, nyikorgó fa csigalépcsők emlékeztetnek az egykori évszázadokra. Gondolom ezért volt a belépő is.

A belső épületek egyikén is felfedeztem egy szép napórát a gyűjteményembe.

A kastély - ami nem látogatható, magánkézben van - előtt váltakozva fúvós zenekarok karácsonyi dalokat adtak elő. Gyerekeknek bábszínház, felnőtteknek open air mozi.

A harmadik színjáték a kastély parkjába vezetett, ahol újabb faházak csalogatták az adventező családokat. Két krampusz kíséretében Mikulás motoros faháza vitte a gyerekeket a vásáron keresztül.

A kastély kertje

Mikulás motoros háza

Esti fényben megvilágítva

Olvastam, hogy rendszeres rendezvényeket, többek közt kertészeti kiállítást is szerveznek itt évente egyszer. Nyáron - amikor a park szépsége igazán érvényesül - visszajövünk Tüßlingbe.

1000 fény éjszakája

A “gyilkos lépcsők” túrája után a fényektől ráhangolódva pontosan érkeztünk Kufstein városába.

A belváros még a karácsonyi fényekben úszott, mi csak követtük azokat. Majd az utcai kivilágítást a belvárosban kikapcsolták és gyertyák, fáklyák, mécsesek, lámpások világítottak.

Sparkasse bank épülete

A belváros

Az erőd

Vajon mit/miket fényképeztem itt???

A sétálóutcába fáklyás-mécseses kordon fogadott és már messziről érdekes zene hallatszott.

 

Standok az éhes és szomjas látogatóknak. Kínáltak tiroli, osztrák ételeket, sósat, édeset vegyesen. Lángosunkhoz igen hasonló olajban sültet savanyú káposztával vagy édesen lekvárral. 

Egy tiroli specialitás (több neve is van, mint pl. Tirt(e)l), ami talán a raviolihoz hasonlítható. Töltött (káposzta, krumpli) tészta forró olajban kisütve. Kisebb tányérnyi darabok. Így karácsony után eltelve eltekintettünk a megkóstolásától, a forró olaj szaga elhessegetett bennünket a következő standig, amit már jó messziről érezni lehetett. A Kaspressknödel néven futó lapos gombóc hihetetlenül “erős illatú sajttal” készül (olyan pálpusztai..) kisütik és vagy savanyú káposztával vagy levesbe feltétnek kínálnak. Íze isteni, de a szaga sokakat elriaszt. Egy punccsal koccintottunk az új évre a kellemes zenére és a projektorokkal vetített fényekre koncentráltunk.

Hamarosan megérkezett fénykirály és fénykirályné gólyalábakon. Üdvözölték a közönséget, fénykirály megáldotta fénypálcájával alattvalóit.

A kellemes zene művelői

Elektromos gitár, szintetizátor, szakszofon, réz üstök és réz gongok rezegtették meg a hallgatókban a lélek húrjait.

 
Amikor Kufsteinban járunk el nem mulasztjuk, hogy a történelmi illatú Römerhofgasse utcába be ne térjünk.

Römerhofgasse

Újabb zenészek

Horoszkópóra megvilágítva

Advent a szigeten

Már lemenőben járt a Nap a hegyek mögött, amikor a kikötő közelébe értünk. Narancsos fénye talán minden évszakban más és más. Ilyenkor télen az élénk színeket egy szürke szűrő árnyalja.

Wendelstein 1.838 m

Ennyi embert a kikötőben még nyári főszezonban sem láttam. Gyorsan, jól szervezetten kígyózott a sor a kasszához, majd a rendszeresen induló hajókhoz. Senki sem volt türelmetlen. Adventre készült mindenki, a Fraueninselre tartottunk a Chiemsee-n.

A szigetre megérkezve már sötét volt, a fények vezettek. Színes kivilágítások jelezték merre haladjunk. 

 

A fénnyel vörösre festett fa volt a kívánságfa. Bárki felírhatta egy cetlire a kívánságát és felakaszthatta a fára, annak reményében, hogy teljesül.

Medúzalampionok

A szigetlakók mint minden megmozduláskor kínálták portékáikat. Kerámiások, fafaragók, üvegesek és egyéb kézművesek hivogattak a különböző karácsonyi finomságok között. 

Csodaszép cserépkályha és cserépedények

Nap és szél-játékok

 

3 m körüli megvilágított faragott fatemplom

Sok mindent megkóstoltunk, a különböző halak mellett birkavirsli, különböző forraltborok, puncsok között.

Újdonságnak a dél-tiroli bombardino bizonyult. Ez a 18 %-os itóka az emlékezetünkbe véste magát. A tojáslikőr-whisky-rum-tejhab-tejszín és leheletnyi fahéj kitűnő kombinációja.

Körbejártuk a szigetet, néha a megrakott tűznél melegedtünk bár nem volt hideg. Hiányzott a fehér hó. Jégvirágok helyett pompás rózsák nyíltak a szigeten.

A sötétben a már évek óta itt élő alpakák érdekes hangjára lettem figyelmes. Már megszokták a tömeget, hozzá tartoznak a sziget világához.

A csendes sötétben visszahajóztunk a szárazföldre pedig milyen jó lenne örökre itt maradni.

“Úgy működött nagycsaládunk, mint egy ellenállóképes csapat, az összetartozás kőkori, a szabályok középkori, a parancsok isteni!”  Reinhold Messner