Garda, a tóval azonos nevű település sokak számára a nyaralási terület kezdete. A védett, délre néző öbölben megjuhászodik a szél és itt mindig melegebb van az északabbra fekvő településekhez képest.
Megérkezve a part menti városba az első ami élénk színével feltűnik az út mentén a Villa Becelli-Albertini. Szintén fecskefarkú épülete a 16. században épült, mai arcát a 19. században kapta, nagy kerttel, szökőkúttal, kápolnával és az élénk színű homlokzatával.
 |
| Villa Becelli-Albertini |
A kikötő és a promenád között elég pad áll az árnyékban, hogy kényelmesen el lehessen a tó fényeiben merülni és a város életébe beleolvadni.
 |
| Lehet hajókat, csónakokat bérelni |
Apró tőkés réce bébik próbálgatták első úszóleckéiket. A legérdekesebb az volt, amikor egy fehér tollú házi kacsát láttam meg a “vad” tömegben. Úgy tűnt egész jól beilleszkedett az “idegenek” közé, mert a kiskacsa óvodában már két sárga kacsa is tollászkodott. Sőt, amikor a nagy testű sirályok fenyegetőleg a közelükbe repültek, akkor fehér kacsa harciasan állt ki az összes csibéért. Ilyet sem láttam még korábban!
 |
| Santa Maria Maggiore templom |
Az utcák stílusosan halászhálókkal voltak díszítve. Jól esett a melegben picit lehűlni a Santo Stefano falai között.
 |
| Santo Stefano templom |
A promenád menti éttermek, kávézók szinte mindig tele. Aki itt jár, ne hagyja ki a fagylaltokat sem!
Folyt. köv.
