"Vágyaid olyanok, mint egy felbukkanó madárraj a házad felett. Elsuhannak. De ha fészket vernek az ereszed alatt, ott élnek, s ezért már te felelsz. Befogadtad őket!" Müller Péter

2014. szeptember 30., kedd

Őszi örömvirágok

Az ősz, ami magába hordozza az elmúlást előtte megajándékoz színes gazdagságával.

Jó pár hete egy kiránduláson szedtem virágzó vizimenta szálakat. Hetek múlva is a kis vázában gyönyörűen virágzik és mentásan illatozik.

Vizimenta

Az utóbbi napok napos ősze (22-24 fok) virágzásra késztette a fűszernövényeimet is. Kinyílt a rozmaring és az oregánó. Valahol olvastam a neten, hogy körtefák egyszerre nevelik ízletes körtéiket és ugyanakkor újra virágba borultak… :-)

Rozmaring

Oregánó

Munkahelyen egy kedves ügyfél visszajött egy őszi virágcsokorral, hogy köszönetet mondjon. Csoda e, ha virágos a kedvem..?

 

2014. szeptember 29., hétfő

Őszi gasztro

A múltkor felfedezett kökényes, homoktövises folyópartra visszatértem és gyűjtöttem télre mindkét C vitamin forrásból.
A homoktövis már annyira érett állapotban volt, hogy szedéskor sok apró szem szétroppant. Így elég szaporátlan volt. 300 g-ot sikerült elsőre szednem, kezeimen folyott a sárga C vitamindús lé. Utána következett a kökény, amit ezek után élvezet volt szedni. A szemek nagyok - mint nagy borsószemek vagy szőlőszemek - egészben maradtak, hamar telt a kosaram. 1200 g sikeredett belőle.
Miután főleg a C vitamin miatt szeretnénk fogyasztani a bogyókat, azon gondolkodtam, mit is készítsek belőlük vagy mit ne, hogy ezt megtarthassa. A homoktövis szemeket alaposan megmostam, lecsepegtettem, picit száradt és dobozban a mélyhűtőbe raktam. Télen apránként szedhetek ki belőle és kiolvadás után mézzel lehet enni.

Homoktövis

A kökényből több volt, ezért egy részét szintúgy lefagyasztottam, a másik részéből pedig szörpöt készítettem. Egészben felfőztem annyi vízzel, ami ellepte, nyírfacukorral és sok-sok fűszerrel (fahéj, ánizs, szegfűbors, szegfűszeg, szerecsendió, koriander) ízesítettem. Amikor puhák lettek a szemek krumplinyomón átnyomtam és még egy forrásig rottyant a tűzön. Tiszta üvegbe töltöttem és be a hűtőbe, azonnali fogyasztásra. Egy liter lett, hamar elfogy. Az alja kicsit "zaccos", de ez bennünket nem zavar, felkavarjuk vízzel higítva isszuk.

Kökény

Kökény szörp

Ilyentájt már alig várom a hokkaido szezonját, az itt termett vörösnarancs színű gömbölyű jellegzetes ízű tökfélét. Itt ismertem meg ezt a fajtát. Bajor kolléganőm részletesen elmondta, hogy hogy kell elkészíteni, hamar meg van és laktató. Már éreztem is az ízét a számban meséléskor, alig vártam, hogy kipróbálhassam és nagyon bejött. Azóta többféleképpen is kipróbáltam, finomítottam a receptet a saját szám íze szerint. Vannak, akik meghámozzák - én feleslegesnek tartom, a héja is ugyanúgy megpuhul, kár lenne eldobni. Cukkinit és uborkát sem hámozunk. Vannak, akik tejszínnel dúsítják vagy fött krumplival sűrítik. Szerintem a tök állaga pontosan megfelelő egy sűrű krémleveshez, sohasem teszek bele belőlük.
Aznap hazafelé is vettem egy formás hokkaidot és deszertnek magyar szilvát - lepénynek. A szilvás lepény tésztája egyszerű élesztős alapú tészta, amibe a félbeszedett szilvaszemeket belenyomkodtam. Volt pici maradék fagyasztott bogyós gyümölcsöm is, a lepény egyik végére azt szórtam. Meghintettem fahéjas vaníliás cukorral a gyümölcsöket és készre sütöttem.

Őszi lepény

Míg a lepény sült elkészítettem a korianderes hokkaido krémlevest. Saját kreáció.
Odatettem az alaposan megmosott és felkockázott, kimagozott hokkaidot hagymával (lila és fehér) és picit átdinszteltem. Mielőtt felöntöttem fehérborral dobtam rá friss koriander leveleket, összevágott fokhagymát, chilit és friss gyömbért. Úgy szeretjük, ha pikáns, csípős. Sóztam, borsoztam és forró vízet adva hozzá percek alatt puhára főztem.


Botturmix segítségével krémesítettem és a végén reszeltem bele szerecsendiót. Pirítóst megkentem friss fokhagymával, felkockáztam, ez került betétnek a krémlevesre, szórtam rá pirított szezámmagot és friss koriander leveleket. Az ízek mesések, mindet külön-külön lehet érezni… fokhagyma, koriander, gyömbér, szerecsendió, fehér bor és persze a hokkaido.








Jó étvágyat hozzá!

2014. szeptember 26., péntek

Müncheni reptér és némi nosztalgia

A Müncheni „Franz Josef Strauß“ repülőtér - ha nem is tervezzük, hogy repülünk - mindenképp megér egy egy napos kirándulást. Annyi a látnivaló, hogy akár családostól is egy kellemes napot lehet ott eltölteni. 

Bolgár charter járat startol

A Frankfurti reptér után a második legnagyobb forgalmat bonyolító légi csomópont környékén mindig nagy a forgalom. Az utóbbi egy évtizedben - mióta ismerem - folyamatosan bővítik. Világos, tágas terek, tiszta várók, folyosók, rendezett táblázott útmutatók, üzletek, éttermek, souvenir-shopok a különböző emeleteken. Egyszerű és kényelmes megközelítési lehetőség autóval vagy S-Bahnnal. A látogatóknak külön egy részt alakítottak ki, gondolva a gyerekes családokra, a repülés szerelmeseire - mint én is. Nem csoda, hogy a World Airport Award 2014 választásán Európa legjobb és a világ harmadik legjobb reptere címet kapta a müncheni.

A látogatói részen lehetőség van oldtimer repülők tüzetesebb megvizsgálására kívül és belül, egy repülőszimulátor kipróbálására, étterem, játszótér és egy kilátó várja a repülőmegfigyelőket.




Repülő sárga angyal


 
A kilátóra egy kényelmes lépcsősor vezet fel, ahonnan 360 fokban be lehet látni a környéket, az egész repteret, a pályákat, a várakozó parkokat a távolabbi településeket.
 
A kilátóhoz vezető út


A távoli képeken jól látszik, hogy München és környéke sík mint az Alföldünk, távol a hegyektől fekszik.
 

Vihar közeleg

Freisingi dóm


Irányítótorony

Lufthansa járata

 

A felhők felé



180 kg-os kerekek a repülőknél

Evolúció
Terminal 1 és 2 között is érdemes “csak” nézelődni. A központban a fedett részen mindig történik valami. Rendezvények, hétvégeken bolhapiacok, antikvitás vásár, karácsonykor egy karácsonyi vásár csábítja a közönséget.









A reptér sörkertje

A szögesdróttal elkerített kifutópályák közelében is le lehet röviden parkolni és akkor a lehető legközelebbről is szemügyre vehetjük a startolást vagy a landolást. Óriási robajjal indulnak a gépek, szinte éreztem, ahogy a gyomrom emelkedik a géppel együtt fel. Sokaknak kellemetlen ez az érzés, nálam épp az ellenkezője. Már alig várom, hogy ismét átélhessem.

Viszlát Condor!

Utolsó pillantás a kilátóra, már sűrű sötét felhőkben

Kikerülve a sötéten gomolygó felhőket az őszi úton hazafelé arra kanyarítottuk utunkat, amerre egykor laktunk. A pici bajor falucska vártoronnyal egykori lakhelyünk volt, egy állomás, innen indult bajor életünk. Az új lakótelep akkor még három utcácskából állt, mára sűrűn lakott résszé épült ki. Megálltunk egykori erdőszéli házunk előtt, vetettünk két mély pillantást a balkonra, az ablakokra. Szűkös volt a lehetőség akkor ott, fiatalok vagyunk ahhoz, hogy egy ennyire csendes helyen telepedjünk le. Ráérünk még arra, annak is eljön az ideje. 
A faluközpontban nyüzsgés fogadott. Vasárnap nyitva voltak az üzletek, boltok, ugyanazok, mint régen. (Bajorországban vasárnap az üzletek zárva vannak, csak bizonyos vasárnapokon nyitnak ki, akkor az olyan, mint az ünnepnap.)  A vár körüli téren kirakodás és zene. Körbejártuk, mint anno… mintha nem is telt volna el az az évtized. Nem tarott itt sokáig bennünket semmi, ma sem, mint akkor.


Haag
A 12. században épült öt tornyú vártornyot épp restaurálták, így a község nem tudta a 42 m-es pompáját kecsegtetni. A dombon fekvő főtér gesztenyehullós őszi virágkoszorúban díszelgett, a májusfán lobogtak a szallagok.
 


Bejárat az egykori grófi rezidenciára

Hív az Alpok, vár haza Rosenheim

2014. szeptember 24., szerda

Gombák, gombák, gombák...

Az augusztusi gombaparadicsom csak a kezdet volt, ami szeptemberre már tetőzött. Két eső közötti időben nyirkos korhadt faillat fűszeres gombák illatával terjengett. Nagyon szeretem ezt az erdei illatot is, nem győztem kapkodni a fejem jobbra-balra a gyalogúton a különféle gombák szépsége miatt. A fák alja - többnyire fenyves - terítve volt!
A túra kezdeti szakasza egy északi hegyoldalban indul, itt mindig nyirkosabb az idő, szinte mindent vastagon belep a puha moha és a fényes levelű borostyán.
A zsurlók és páfrányok méteres magasságokba szöknek. A formák fogvatartanak. A lapuleveleken mind több a lyuk, a lombhullató fák alatt levélszőnyeg terül.



 

zsurlók

páfrány

 


 
Levélszőnyeg

Alig hallatszott madárfütty, egy vörösbegy mutatta csak magát a sűrűben. Annál hangosabbak voltak az esőtől megduzzadt patakok. A nagy csobogás közepette egy szalamandra vette sietősre, már csak a farkincáját tudtam lencsevégre kapni.
 
vörösbegy


 
sietős szalamandra


Egy keresztúton négy fogatú hintó robogott át előttünk, befogva gyönyörű szőke haflingi lovak.


A virágok elnyíltak ebben a magasságban, a zöld bogáncsok megszáradtak, ez az időszak a mindenütt megtermő, szimbiózisban élő gombafélék időszaka.


Kb. 3 m magasan egy kihalt fa ágán

Korhadt fán

Fatönkön



Egyik-másik gyönyörűségével nem tudok betelni. A természet perfekciója ámulatba ejt!
 



 











Korallgomba
Mikor felértünk a Tregler Almhoz a 950 m-re egy egészen más kép fogadott, mint legutóbb. A kies kilátás az Alpokra elmaradt, sűrű felhők leptek be mindent ebben a magasságban. Egy frissítőre megpihentünk az Alm teraszán és a felhőkből simogató pertmetszerű pára hullott ránk. Érdekes jelenség volt, most először éltem át. Észrevétlen kezdett átnedvesedni rajtunk a ruha, indulni kellett vissza.




Havasi gyopár

Felnagyítva talán látszik a permetszerű aláhulló pára