Elmaradással, most épp eső után (meg eső előtt) írom ezt a bejegyzést az esős napokról.
Itt tanultam meg, hogy rossz idő nincs csak rossz öltözet. Ezért esőkabáttal felszerelve indultunk a Niederaudorf menti Auerbach patak mentén. A kis lépcsős patak megduzzadt és hangosan zúgott alá a Wendelstein hegyről, melyet a felhők gondosan eltakartak.
Auerbach
Egy vízlépcső
A természet megélésében talán a leginkább az eső utáni nedves illatokat szeretem… a földét, az avarét, a kövekét, a fák kérgéét, a levelekét, az erdei gyümölcsökét.
Hamarosan az első erdei szamócák illata csapta meg az orromat. Ez a leírhatatlanul kellemes fűszeres gyümölcsillat a borsónyi bogyók elfogyasztásával éri el a katarzist bennem. Befészkelte magát az agyamba, beégett és talán (remélhetőleg!) sosem feledem. Nagyon szeretem a kerti epret is, de azt hiszem, nincs az a zamatos kerti eper sem, amelyik eléri az erdei szamócák ízvilágát. Minden bizonnyal az ásványi anyagokban gazdag erdei, hegyi talajnak köszönhető.
A napsütötte patakparton - ha süt épp a nap :-) - volt belőlük bőven.
Amiből ilyenkor eső után szintén sok van, azok a csigák, azok rokonai, barátai, egyéb ismerősei... Különböző színben, nagyságban, ingósággal vagy anélkül csupaszon.
Egy vízirigó tollászkodott egy kövön. Félénk, nem igen enged közel magához.
Szemesedik a mogyoró
és a bükk is
Elnyílóban a bodza, a salamonpecsét és a kosborfélék is.
Bodza
Salamonpecsét
Idén is rengeteg az erdei tündérfürt és a különböző színű haranglábak.
de csak akkor, ha közbe-közbe kisüt a nap. Alig vártam már, hogy széledjenek a felhők és abba az irányba vettük az utunkat, ahol már kibújni látszott a napsugár.
Az Inn folyó mentén sok lehetőség van kirándulni, nádas, erdős, legelős gyalogutak km hosszan. Eső után nekem a friss, nedves levegő is aranyat ér…
Eső után páradúsan
Inn folyó
Az Inn hajósa
Fűzkapu
És az a sok gyógynövény, vadvirág a folyó partján esőcseppes díszletben… egy álomvilágba vitt.
Salamonpecsét
Salamonpecsét
Euphorbia
Mi ez?
(Egy gyermekláncfű bóbitáját is elverte az eső.)
Fekete nadálytő
Nagyvirágú nadálytő
Mécsvirág
Radnóti Miklós: A mécsvirág kinyílik
"A mécsvirág kinyílik
s a húnyó láthatárnak
könyörg a napraforgó;
a tücskök már riszálnak,
odvában dong a dongó
s álmos kedvét a bársony
estében égre írta
egy röppenő pacsirta;
s ott messzebb, kint a réten,
a permeteg sötétben
borzong a félreugró
nyulak nyomán a fűszál,"
Árvacsalán
Szagos bükköny
Erdei páfrány
Katici és barátai.. :-)
Fenyővirág
A nedves fűben kószálva a vadvirágokban gyönyörködve a part mentén egy hatalmas kavicsbányára lettem figyelmes, szebbnél szebb Inn-kavicsok csábítottak volna, ha nem lett volna bekerítve a telep.
Radnóti Mikós: Száll a tavasz
“...kis pocsolyákban a nap csecsemõnyi sugára lubickol. Száll a tavasz kibomolt hajjal, heverõ hegyek ormán, tárnák mélyein és a vakondok túrta lyukakban, fák gyökerén fut, a rügy gyöngéd hónalja tövében, s csiklandós levelek szárán pihen és tovaszáguld. S szerte a réten, a domb fodrán, fodros tavakon kék lánggal lobban az ég...”
