Arany október 3. 1050 m Staffn-Alm

Vándorkönyvünk egy újabb fejezetét lapoztuk fel, amikor az 1050 m-en álló Staffn-Alm-ot vettük célba. Az időjárás annyira nem kedvezett, hogy ragyogó napsütés kísért volna, de ez nem szegte a kedvünket.

Mézeskalácsfa

Illatos mézeskalácsfa fogadott Marquartstein (546 m) település végén a parkolóban. Egy egykori kastély Niedernfels, ma pedagógiai centrum tornyainak egy napórája indított bennünket a Hochplatten felvonója felé.

Niedernfels kastélya

Az almhoz feljutni innen két lehetőség van. A kocsiút szélességű enyhébb emelkedős, könnyű terep vagy a túrázóknak szánt nehezebb gyalogút, mely sokkal szebb látnivalókkal kecsegtet.

A gyalogút felé

Egy lépcsős patak mentén haladtunk, mint olyan gyakran errefelé az Alpokban.

A párás levegőt gombaillat lepte el.

Változtak a színek. Az egyöntetű zöldet tarkították már a sárgák, narancsok, rozsdásak, barnák. Sok növény most mutatkozik meg igazán az erdő zöld kabátja alól.

Beérett a mérgező nadragulya is

A páfrányok is színt változtatnak

Erdei szeder

Néha a fejünk felett csendes surrogással ment a felvonó.

Rokonlelkek jártak az erdő alján.

Elértük az 1000 m-t, megjelentek az első enciánok.

A fák ágai között, a dombok mögött felsejlett a Chiemsee.

Chiemsee

Amikor megérkeztünk a Hochplatten felvonójának felső állomásához, még szebb kilátás nyílt a “Bajor tengerre”. Onnan már csak egy kőhajításnyira várt a Staffn-Alm.

“Hegyekkel teli szépség, pompa

adja hírül a teremtő hatalmát,

kezdet és vég nélküli.

Gyertek emberek dicsőítsétek az Urat

magasztaljátok,

imádkozzatok érte.”

A kő után várt a virágba borult Staffn-Alm. Ilyen szép hegyi fogadót ritkán látni és a finom gazdag lencselevesük, süteményeik...

A fogadó védelmezője

Ma már játszótéri példány :-)

Visszafelé az autónyi szélességű, könnyebb úton mentünk és egy szép mintás és málló kőfalon túl már nem sok érdekességet láttunk.

 

Ember tervez, isten végez

Gyakran használjuk ezt a mondást a hétköznapokban, többnyire, ha valamit beterveztünk és sajnos nem sikerült úgy megvalósítani, ahogy szerettük volna. Mintegy magyarázatként önmagunknak, ne rágódjunk rajta, hogy nem úgy sikerült.

Vannak azonban esetek, amikor jobban is alakul, mint ahogy terveztük. Mint az a nap is, amikor a már gyakran látogatott Tregler Almhoz igyekeztünk. Ezennel egy új utat választottunk, hosszabb és meredekebb kapatóval.

Megkezdődött a rosenheimi sörfesztivál, szerettük volna a tömeget elkerülni, egy csendes kirándulást terveztünk be aznapra, a hegy egy csendes Hütte árnyékából szemlélni az erdőt, a lenti világot. Kellemest a hasznossal egybekötni, vittem dobozt erdei szedernek lekvárkészítéshez. Magas szedresünk most kell, hogy teljes erejében kínálja gyümölcseit.

Bad Feilnbach egy parkolójában hagytuk az autót  és indultunk hegynek fel.

Nyáriorgona

hiányzott belőle a virág

Napóra

Az út erre éles zúzalék kövekkel van felszórva, nem kellemes rajta menni. Sokszor letértünk és inkább a puha erdei talajt tapostuk. A lombok árnya kellemes hőmérsékletet biztosított, csak a tisztásokon perzselt a nap.

Az útba épülve

Hihetetlen, de nyíló erdei ibolyákat is találtam. A múlt héten a városban pedig egy akácfa viccelődött és virágba borított egy-egy fürtöt. Kezdetét vette az évszakok kuszasága?

Erdei ibolya

Bágyadt pillangók repkedtek ide-oda, szederillat csalogatott. Jól esett egyik másik erdei padon megpihenni.

 

Mosolygó erdei szeder

A mérgező nadragulya is fénylik

Egy pihenő alkalmával szóba elegyedtünk egy idős házaspárral. Ízes dialektussal, kedves viselkedésükkel hosszasan marasztaltak. Majd megbeszéltük odafenn az Alm-nál találkozunk, ők nem bírjták úgy a tempót.

Közeledve a fogadóhoz, már messziről zeneszó, hangos nevetés hallatszott, szinte teltház volt a terasz első részén. A sátor alatti nagyobb hátsó részen hófehér díszítésű asztalok virágokkal, visszafogottan, ízlésesen. Esküvőre ünneplőknek terítettek.

Tregler Alm 951 m

A zsombékos

Siemsee

Töltésre sorakozva

Szabad asztal híján másokhoz kéredzkedtünk. Nem sokkal utánunk érkezett az idős házaspár is, mellénk ültek. Hallgattuk a zenét, apa és fia játszottak gitáron és harmonikán, olykor énekeltek is, igazán jó hangulatot teremtve, miközbe mi új ismerőseinkel a világ dolgairól beszélgettünk, viccelődtünk. 

A hangoskodó városi csapatról kiderült egykori Leverkusen focisták összejövetele. Követte őket a helyi sajtó, nagy hangzavar, fotózkodás a fogadósnéval (kell a reklám), viccelődés volt. A végén már szinte mindenki mindenkivel fényképészkedett. Három óra után már szállingózott a násznép is és amikor az újdonsült pár megérkezett már igazán jó hangulat volt.

A nap erősen lemenőben járt, mikor elindultunk hazafelé és még erdei szedret is szedtünk, amiből újabb két üveg dzsemet tudtam elrakni.

Fenyő, a fenyőmézhez is került

Csendesre terveztük ezt a napot, ehhez képest igen mozgalmas, hangos volt, de minden percét élveztük és sokat nevettünk, kellemesen elfáradtunk. Olykor nem gond, ha más a terveinknek keresztbe tesz.