"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kutya. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kutya. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. február 9., csütörtök

Szánhúzó kutyák versenye Inzellben

Második alkalommal látogattunk el a szépséges Chiemgau hegyei közé Inzellbe, ahol telente megrendezésre kerül a szánhúzó kutyák versenye. (Bővebb három évvel ezelőtti bejegyzésem itt olvasható.)


Ragyogó napsütést ígértek a hétvégére, kicsit aggódtam, hogy olvad majd a hó a 600 - 700 m magasságon is. Utólag olvastam, hogy szombat délben kényszerpihenőt rendeltek el a versenyekre, mert annyira rossz minőségűre olvadt a pálya, csak este folytathatták, mikor a nap eltűnt a hegyek mögé.
Mi az utolsó nap jártunk ott és meglepődve láttuk, nagyobb lett, bővült az esemény. Mind nagyságban, mind látogatottságban.





A pályák
Térkép forrása

Az idei Európa-bajnokságon már 250 csapat 26 különböző nemzetséggel képviseltette magát. (Belépő felnőtt: 6,- Euro 2017) Néhány videó a hangulatból.













A kűzdelem, a vágy végre elindulni és húzni - ez a 4.000 éves örökség - minden alaszkai husky mozdulatában benne volt. Egy skót musher (a hajtók megnevezése) mesélte, amint az egy éves kölyköt szánhúzásba befogják onnantól kezdve megpecsételődött a sorsa, onnantól csak erre hivatott.
Az elengedés pillanata
Szabadon
Egy egészséges jól képzett szánhúzó kutya a testének hétszeresét is képes elhúzni. A ma már főleg a (téli) sportban ismert szánhúzás a középkortól egészen a 20. századig teherhordásként szolgált. Gondoljunk csak az aranyláz idejére, amikor is rendkívüli kereslete volt. 1932-ben került bemutatkozó sporttá a téli olimpián a kutyaszánhúzás és ekkor indult be, mint igazi sportág.
Ma már egy szánhúzó kutya kb. költsége 1.000 Euro. Ezért is ez a költséges sportág egy életformát követel, hosszútávon működik. Egy magyar megszállottja Drahos István.

Sajnos aznap nem láttunk magyar versenyzőt, hiányoltam a három évvel ezelőtt futó
Köffer Lajost. Ha jól értesültem azért, mert ekkor a szlovákiai országos bajnokságon vett részt. 





A több kutyából álló szánoknál nagyon jól lehetett megfigyelni a vezérkutyát, aki kiemelkedő készségeivel elől halad és ha kell egyedül is viszi a csapatot, majd közvetlen a szán előtt befogott úgynevezett kerékkutyát, a legerősebbet. Ezen túl a vezérkutya után futnak a swingdogok, akik egyben tartják a csapatot és a teamdogok, akik követik a többieket.


Kép forrása

Ehhez a csapatmunkához jól összekovácsolódott tagokra van szükég, megfelelő összhangra, a jó musher az egyes kutyák minden rezdüléséből információt kap és értelmez.
Ezek a rövid távú versenyek inkább szórakoztatóak, mint a kemény, embert és kutyát is próbáló hosszútávú Iditarod-nak nevezett alaszkai versenyek.
Balogh Ottónak sikerült a benevezéshez a "belépőket" elvégezni és bő 20 nap múlva embertpróbáló hőmérsékletben nekivághat az 1800 km-es távnak. És a FB “Első magyar az Iditarod-on” oldalán követhetitek, láthattok érdekes videókat az első magyarról a hosszú alaszkai verseny előkészületeiben.





<3

Simiből sosem elég






:-D

2016. november 14., hétfő

Novemberi kikericsek Heuberg felé

Erre a hegyre jár a környék minden tavasszal krókusz-nézőbe. Mi is, ha le nem késsük, mert akkor már a tavaszi enciánok várnak. Nem mintha az kevesebb élmény lenne!
Az ideit sikerült elkapnunk tavasszal. :-)

Őszre is iktattunk be ide egy túrát, a még indiánnyáros novembert ezzel nyitottuk meg. Meg is kaptuk érte az ajándékunkat…
Ezennel egy másik úton csatlakoztunk a Fluderbach menti gyalogútra, kihagyva a vízesést, kihagyva a Duftbräu fogadót.










Talán még félúton sem jártunk, mikor egy széltől védett napos lankát lilásban pillantottunk meg. Őszi kikericsek, míg a szem ellátott.
Őszi kikericsek


A mintegy két órás gyaloglás felfelé az erdőn át mindig kellemes. Mégis szeretem és várom azt a pillanatot, amikor kiérünk az erdőből és megpillanthatom a napsütötte Heuberget. 

A pillanat

Az egész délelőtt langyosra melegített köveken jól esett megpihenni. Van belőlük bőven.


"Mindig a fénybe nézz..." Ákos


 



Rövid időre akadt egy új társunk is.

Blöki :-)
A Daffnerwaldalm zsíroskenyere kifejezetten jól esett a napos házoldalban. 
Visszafelé az alacsonyan járó nap hosszú árnyékokat vetett és bronzosabbnak tűntek a színek, mint előtte.