Igen, igen jól olvasod kedves Olvasó, nem elírás. Élnek flamingók itt Közép-Európa “vadonjában” is. Sokaknak hihetetlenül hangzik, emlékszem én is csodálkozva olvastam az online újságcikket épp két éve, miszerint sétálók szabadon planktonozó flamingókat kaptak lencsevégre a bajor Chiemsee-ben. Többen támadták is az újságot, fake, photoshop és egyéb sárdobálásokat kaptak a hitetlen olvasóktól.
A puding próbája, ha megeszik - úgy én is személyesen szerettem volna erről meggyőződni, noha én nem kételkedtem. Két éve - mióta olvastam róla - próbáltuk becserkészni és személyesen is megfigyelni a rózsaszín tollas különlegességeket itt a közelünkben. Mindeddig sikertelenül. Olykor-olykor láttam fotókat, mesélték, hogy itt meg ott mutatkozott a kis öt tagú csapat, de mire mentünk ők már másutt voltak. Türelmes ember vagyok, tudom, hogy minden csoda megtalál, aminek meg kell engem találnia.
A napokban ismét sűrűsödtek a madár-jelentések, hétvégére napos időt ígértek, a tó vize viszonylag sekély volt, hozzá szépséges tükrös - minden adott volt a “flamingó-vadászathoz.”
Sokan jártak Seebrucknál, a víz nagy vonzerő. Ahogy jöttek a tókedvelők úgy sokasodtak a sirályok, szárcsák, tőkés récék és hattyúk a partra. Ugyan a tó körül mindenütt táblákon kérik a látogatókat, hogy a vízimadarakat ne etessék, de ez a tömeget egyáltalán nem érdekli. Ha tudnák, hogy mennyit ártanak az emberi táplálékkal biztos nem tennék.
Nézelődtünk, de flamingót bizony egyet sem láttunk. Egy négy fős család komoly technikával felszerelkezve (fényképezőgép állványon, drón) megfelelő megyfigyelőknek bizonyultak, náluk rákérdeztem a mediterrán madarakra. "Sajnos ma még nem látták őket". Ebből a mondatból a szó “még”, mint egy hirtelen felgyulladó izzó villant fel bennem. Akkor ebből még flamingó is lehet!
 |
| Sekély, kavicsos tópart |
 |
| Néhol jéghártyák |
Már talán egy óra is eltelt míg ide-oda bóklásztunk, de a hosszúlábúak bizony szabadnaposnak tűntek. Azt gondoltuk tovább autózunk a következő partszakaszig, hátha ott nagyobb szerencsénk lesz. Mentünk volna a parkolóhoz, mikor egy hang azt suttogta nekem még egy kicsit üljünk le egy padra.
A padon ülve, arcunkat a nappal süttetve kisördögi gondolatok cikáztak át a fejemen; “már megint nem látjuk, nincs szerencsénk ma sem, pedig mióta készülök rájuk”… és abban a pillanatban megláttam. Felkiáltottam: “Ott van egy!”
Izgatott gyerekekként rohantunk a partra, egész a víz széléig, hogy jól láthassuk a jó 20 méter távolban elvesző, a többi vízimadár közt a zavarosban halászó rózsaszín tollút.
 |
| Ez bizony egy flamingó |
Elárulom, nem adta magát olyan könnyen felfedni vagy csak óriási éhségét képtelen volt csillapítani. Különleges szűrőnyelvével mint egy porszívó - ebben az esetben vízszívó - szinte csak a víz alatt pásztázott. Körbe-körbe, mint egy ringlispil a saját tengelye körül. Csak apró szüneteket tartva dugta ki fejét a vízből.
 |
| Legfőbb bizonyíték a havas Wendelstein a háttérben, a tóban pedig a flamingó |
Vannak bizonyos flamingó fajták (chilei, rózsaszín) melyek Európában, Hollandiában és a holland határ közeli német lápos, mocsaras vidéken élnek és költenek.
Na, de hogy kerültek ide, a mi jó öreg kontinensünkre? Mert ugye nem a gólyákkal. Nos, emberek hozták őket a mi földrészünkre és ők szabadon elrepültek keresve maguknak egy megfelelő(bb) életteret.
A mi flamingóink Salzburgból érkeztek és úgy tűnik az évek alatt a Chiemsee nekik is elnyerte a tetszésüket. Nem tudom ugyan az öt tagú csapat többi példánya hol van, de én ennek az egynek is úgy örültem!
Sokáig örömködtem, fotóztam de ő nagyon elfoglaltan ki sem jött a vízből. Szerettem volna szép hosszú lábát, a teljes madarat fotózni. Hosszabb idő után sem volt esélyünk. Gondoltuk átnézünk Chieming partjaihoz is és a visszaúton még egyszer meglátogatjuk őkelmét. Chiemingről a következő bejegyzésben lesz szó.
''Nem kell tudnod, mik várnak rád. Legigazabb lényed vezet és bárhová irányít, ott van dolgod!'' Richard Bach
Késő délutánra felhők érkeztek, eltakarva a napot, amiáltal szép rózsaszínes színeket kölcsönözve a tónak és környékének. Mi is épp ekkor érkeztünk vissza a flamingóhoz. És lám csodát, közelebb jött a parthoz - mintha csak erre a hozzá illő színorgiára várt volna!
 |
| :-) |
Vigyázz magadra flamingó, örülünk, hogy jelenléteddel gazdagítod a tavat!
