"Vágyaid olyanok, mint egy felbukkanó madárraj a házad felett. Elsuhannak. De ha fészket vernek az ereszed alatt, ott élnek, s ezért már te felelsz. Befogadtad őket!" Müller Péter

2016. szeptember 15., csütörtök

Vízesések mentén 1100 m-re a Hinteralmhoz

Az utóbbi időben hűtlenkedve a “mi hegyünkhöz” felfedeztük magunknak a Chiemgau hegység Hochfelln adta szépségeket, újdonságokat.
Legutóbbi kirándulásunk a leglátványosabbak közé sorolom. Ennyire változatos utat régen jártunk be. Néhol emelkedős, nem nehéz viszont annál látványosabb.



Bergen (Kohlstatt 746 m) parkolótól indultunk a Weiße Achen patak mentén. Egyre több jele az ősznek látható az út során, még ugyan zöld az erdő és a legelő, de már árulkodnak a jelek.



Egy fiatalon meghalt favágó emlékére

A fecsketárnicsok még mindig ontják kék harangjaikat. A patak mentén haladt az út, ha nem is mindig láttuk, akkor is hallottuk a csobogást. Ebben a szorosban mély utat vágva a sziklák közt halad a patak. Néha keskenyebb, olykor szélesebb mederben. Kisebb nagyobb vízesésekkel gyönyörködteti az erre járó turistákat.

Amint autóval közelítettünk a hegy lábához láttuk, hogy egy felhő ült rajta, sejtettük, esőkabátra is szükség lehet. 
Szerencsére csak enyhe permet-esőben volt részünk, később elúszott a felhő és kisütött a nap.

Fecsketárnicsok



 






Egy kiszélesedett és majd kiszáradt kavicsos meder közepén tudtam azt a hegycsúcsot fotozni, amelyiket 180 fokban aznap körbejártunk. Beazonosítani még nem sikerült a mintegy 172 hegycsúcs közül.

Permetesőben





Hamarosan elértük a legnagyobb vízesést ezen a részen, ami közel 45 fokos 30 méter magas meredek falról zuhan alá. De milyen falról! Gyönyörű “pikkelyes” réteges.

A vízesés méreteinek érzékeléséhez pár turista






Mekkora vízesés lehet itt hóolvadás után. Visszajövünk!

Menedék-gerendaház

A lombok között a távolban egy másik vízesés








Az út során több lehetőség nyílik megpihenni, elemózsiánkat elfogyasztani, a völgyekben, hegyekben elmélyedni.

 


Enciánok

Ezennel is találtam számomra ismeretlen növényt. Egy kis bokor épp érett borsónyi piros cseresznye formájú terméssel. Még keresem, hogy mi lehet.



Orvosi szemvidítófű




Egyre több erdei gomba feje bukkan ki az avar alól. Gombaillat terjed, ez is már az ősz jele.

Erdei gombák



 


Visszapillantás a hegycsúcsra, amit félkörbe-jártunk



Még 5 perc és megérkeztünk aznapi célunkhoz

Ebben a magasságban élnek az óriásfenyők, gyönyörűségesek! És az ezüstös szártalan bábakalácsok. Német neve Silberdisztel. (Silber - ezüst)
 
A méretekhez a párom a kép bal alsó sarkában

Őt már kivágták

Szártalan bábakalács

Egy encián fajta a sok közül




Hinteralm (jobb oldalt)



A kis hegyi fogadó teltházas volt. A bejárat melletti asztaloknál kértünk és kaptunk helyet. A faasztalon egy szép nagy szártalan bábakalács díszlett. Hamarosan rászállt egy poszméh és kigyűjtötte a még benne lévő nektárt. Ez a jelenet épp elég volt, hogy beszélgetésbe kezdjünk az asztalt körülülőkkel. A természet mindenkit összehoz. :-)



Előkerült új túrakönyvünk, mások is érdeklődést mutatva felé. Lapozgatáskor kiderült a fogadó bérlője - aki közelebb állt a 70-hez, mint a 60-hoz - is benne van a könyvben. Egy húsz évvel ezelőtti fotóra mutatott és akkor még egy másik hütte bérlője volt.

Frissítőnk mellé a házi készítésű almás sütit ajánlották figyelmünkbe, amiben valóban nem csalódtunk. Még langymeleg volt. 
Jó levegőn frissen sült házi süti… mi kell ennél több?