A
város, ahol élünk - amikor megláttuk, azonnal beleszerettünk. Tudtuk,
hogy ide kell költöznünk!
(Bocs, ha elfogult leszek, - és az leszek - de aki megismeri a várost
megért egy kicsit!)
Felső-Bajorország
harmadik legnagyobb városa, az Inn folyó és a Mangfall folyó torkolata
köré épült. Maga a város több mint 61.000 lakossal (2011), központja
egy gazdasági centrumnak mintegy 800.000 lakossal. Legfontosabb
közlekedési csomópont München - Salzburg - Innsbruck -
Brennerpass (Olaszország) között.
A
város alapítása visszavezethető a Kr. előtti 15. századra, a rómaiak
korára. Az Inn és az Inn-völgy adta lehetőségek kedveztek az akkor itt
élő rómaiknak is, provinciákat, utakat építettek a folyó bal és jobb
oldalán. Akkori egyik provincia a Raetia secunda provinc, melynek fővárosa Augusta Vindelicorum volt, a mai Augsburg.
Rosenheim város nevének eredete nem egyértelmű. 1234-ből írásos említés található
a rosenheimi várról, a Schlossberg várról. Építője Hallgraf Engelbert,
címere a rózsacímer volt.
 |
| Schlossberg vára egykoron egy festményen |
A vár sajnos teljesen eltűnt, helyét már csak egy emlékkőre erősített tábla jelzi, körülötte egy pihenőparkot alakított ki Stephanskirchen községe.
 |
| Egykori vár helye |
 |
| Schlossberg vára 1234-ből |
 |
| Gyógynövények, fűszerek, virágok a parkban |
 |
| Kilátóhely a hegyről a városra Rosenheimre |
 |
| Egy őszi napon a hegyekkel körülölelt város |
A
város jellegzetességét adó Inn folyó, állandó változatosságával, hol
nyugodt, csendes - bár ez a ritkábban előforduló, - hol vadóc, örvényes,
hordalékos, duzzadt és hömpölygő.
Jó
pár éve már, egy reggeli órában nem mindennapi élményben volt részem a
folyóparton. Tiszta idő volt, szélcsendes, és a víz felett (de csak a víz
felett a mederben) egy vastag, hófehér páraréteg terült el, a folyót nem is lehetett látni. Mint egy paplan fedte be. Csak
álltam ott, bámultam, szívtam magamba a varázst, mert ilyen szépet még
sosem láttam... Sajnos a kamerám nem volt nálam....(zrrrrrr) így nem
tudtam megörökíteni a képet. Azóta is arra várok, hogy mikor lehetek mégegyszer
szemtanúja ennek a természeti csodának! Arra emlékszem még, néhány autós bámult le a hídról,
mások megálltak a folyóparton, többek között egy fekete Mercedes
is, kipattant belőle három fejkendős arab, előkapták a fényképezőgépüket és csak
fotóztak...
 |
| Inn folyó csendes időben... |
 |
| és áradáskor |
 |
| örvényes, hordalékos |
 |
| a vízállást mérő számláló |
 |
| a hídról |
 |
| művészi alkotások a folyóparton fából, kőből, vasból |
A szemfülesebbje kiolvashatja a folyóparton álló egyik alkotásból az INN nevet...
 |
| Az Inn híd Rosenheim és Stephanskirchen között |
A híd már a rómaiak idejében a kereskedelemben is nagy jelentőséggel
bírt. Később a sókereskedelem fő csomópontja is lett, bár a korabeli híd
nem ezen a helyen ívelt át a folyó felett. Amit tudni lehet, hogy a 19.
századig fából készült és gyakran a háborúskodások áldozata lett.
Az első vas híd 1865-66-ban készült el 420 láb hosszal és 16 láb
szélességgel. A mai egyszerű függőhíd érdekessége, hogy rajta állva/áthaladva elég
erősen érezni ha “hullámzik”.
 |
| Egy őr a híd bal oldalán |
 |
| A hidat őrző kőember zsákkal a kezében |
 |
| Táblákkal ellátott kerékpárutak a folyó partjain km hosszan |
Egy vésett kőtábla a híd lábánál írja, hogy 1811-ben a bajor király I.
Maximilian uralkodása alatt a tizenhetedik függőhídat építették.
Más tudósok szerint a Rossenheim szóra vezethető vissza a város neve. “Rössern” voltak,
a középkorban azok a munkások, akik az Inn folyón szállító hajókat a
partról irányították, húzták. Ennek adnak bizonyítékot a még ma is
meglévő utcanevek: Am Esbaum vagy Am Rossacker.
Talán
a legkedveltebb teória szerint a név eredete a rózsa szóra vezethető
vissza, amely akkor szép lányokat is jelentett. Az akkori hajósok is
tudták, hogy itt érdemes kikötniük, mert itt sok szép lány van - és
innen a rózsák hazája elnevezés, Rosenheim.
 |
| Inn hajósok egy ház falfestményén |
A
belváros a történelmi árkádsoraival, sétálóutcáival, tereivel, színes
épületeivel, nagy bevásárlóüzleteivel, ízléses kis boutiqujaival,
hangulatos kávézóival, éttermeivel, és persze sörözőivel, sörkertjeivel
nagy vonzerő mind külföldieknek, mind az itteni turistáknak, vagy akár helyieknek.
 |
| Belváros/óváros Ludwigsplatz felé |
 |
| Ludwigsplatz |
 |
| Ludwigsplatz |
 |
| Rajz/festő csoport a Ludwigsplatz-on |
 |
| Piac a téren ma is mint rég |
 |
| Piac |
 |
| Ludwigsplatz az egyik szökőkútjával... |
 |
| és egy másik szökőkútjával... |
 |
| majd egy moder szökőkúttal. |
 |
| Max-Josefs-Platz felé, a város szíve felé |
 |
| Étterem-söröző a Max-Josefs-Platz-on, Stockhammer |
 |
| Max-Josefs-Platz; éttermek, kávézók a téren |
 |
| Max.Josefs-Platz |
 |
| Hangulatos árkádsorok |
 |
| Heilig-Geist-Str. szökőkúttal St. Nikolaus templommal |
 |
| St. Nikolaus templom |
 |
| Heilig-Geist templom; 1449-ben épült |
 |
| St. Josef templom |
 |
| "Erlöserkirche" evangélikus templom |
 |
| Rózsák a kertben |
A
hat városi kapu közül az egykori Müncheni-kapura emlékeztető tábla a
mai sétállóutca közepén áll. Sokan csak elmennek mellette, és nem is tudják,
hogy itt egykoron egy hatalmas kapu állott, ez volt az egyik bejárat a
városba.
 |
| Az egykori Müncheni-kapu a 15. sz-tól 1854-ig állt itt |
Egyetlen megmaradt kapu a Mittertor, a mai városi múzeumnál található.
 |
| Mittertor |
 |
| Atrium (belső udvarban szintén egy szökőkút) |
 |
| Prinzregentenstr. a páfrányfenyő sorral, nyáron zöld, ősszel arany |
 |
| Salinplatz a szökőkútjával |
 |
| Salin-kert ("saline" - sópárló üzem) |
 |
| Salin-kert (park) |
 |
| Salin-kert a vízforgóval, jobbra a Kulturális Kongresszusi Központ (KUKO) |
A különböző múzeumok, kiállítások és egész nyáron át szervezett rendezvények mind mind egy színes,
változatos életet, nyaralást biztosítanak. A helyi félköríves
kiállítóterem, hatalmas épülete a Lokschuppen
(1521 m2) egész éves kiállításoknak (márciustól novemberig) ad helyet. Az idén a
mélytenger és annak világának titkait mutatja be. Belépő felnőtt 22,00 Euro, gyerek 12,50 Euro. Tavaly az észak-amerikai indiánok életét mutatták be,
2010-ben pedig amikor a városszépítési kiállítást (Landesgartenschau)
rendezték meg, akkor a fűszerek világába vittek el bennünket.
 |
| A félköríves Lokschuppen |
 |
| Városi galéria |
 |
| Inn-múzeum az Inn-folyó partján |
 |
| Városi múzeum |
 |
| Városi múzeum a város címerével |
 |
| A város címere |
 |
| Egy ágyúgolyó a falban emlékeztet az 1800-as évek beli Napóleoni csatákra |
 |
| Elgondolkodtató felirat az egyik ház falán... |
“Wir
erben die Welt nicht von unseren Väter, wir leihen Sie von unseren
Kindern” -
“A Földet nem apáinktól örököljük, hanem gyerekeinktől kapjuk
kölcsönbe”
Mennyire jó lenne, ha sokak fejében ez tudatosulna, és
jobban vigyáznánk rá!
Az egykori városháza épülete, ma üzletház:
 |
| Tábla jelzi az egykori városházát 1641-1878-ig |
 |
| ami ma üzletház |
A mai városháza és annak parkja egy gesztenyefasor utcában:
 |
| Városháza |
 |
| Városháza zöldbe burkolva |
 |
| Városháza parkja rózsákkal |
 |
| Városháza parkja, háttérben egy evangélikus templom |
 |
| Érdekes üzletek |
 |
| Kis galéria |
 |
| Provance-i üzlet |
 |
| Népviseleti - "Trachten" üzletek rózsával... |
 |
| szebbnél szebb ruhák... választani sem lehetne... |
Ebben
a házban - ahol ma is egy gyógyszertár működik - született 1858. december
3-án Dr. Hermann Rieder professzor a röntgentudományok egyik híres
tudósa, doktora, gyógyszerésze.
 |
| Cégértábla is jelzi a többszáz éves gyógyszertárat |
 |
| Tábla Dr. Hermann Rieder születési házánál |
Tiszteletére létesítettek egy Rieder-kertet
a városban, ahol többek között sok-sok rózsa mellett egyéb növények,
pihenőlugasok, fűszerkert, napóra, játszótér, egy-egy művészi alkotás is
látható.
 |
| Riedergarten (park) háttérben a St. Nikolaus templom tornya |
 |
| árnyas park |
 |
| Megtervezett, gondozott park |
 |
| Évszaknak/hónapnak megfelelően mindig más virág nyílik |
 |
| Gyógy- és fűszernövények feliratozott kertje |
 |
| Napóra a gyógynövényesben |
 |
| és persze rózsák több fajtája |
 |
| Kínai ősmamutfenyő |
 |
| Kínában őshonos ez a hatalmas ciprusféle |
 |
| Rózsák és patak a parkban |
 |
| Riedergarten (park) játszótere |
 |
| Riedergarten Kneipp-taposóval |
 |
| Kneipp-taposó medencéje, bárki bármikor kipróbálhatja |
 |
| A Mangfall mellékágai bekígyóznak a város központjába |
Azáltal
is, hogy a városban dolgozom és szinte napi kapcsolatban vagyok az
emberekkel, tapasztalom, hogy már márciustól megnő a turisták száma.
Úton-útfélen megállítanak, megkérdeznek, térképpel a kezükben
érdeklődnek. A különböző dialektusok, akcentusok is egész évben
mind-mind arra utalnak, ott élünk, ahova mások nyaralni/telelni jönnek.
Szabadidő
eltöltéshez a közvetlen közelben található nagyobb tavak közül a
már említett Chiemsee, a Simessee, az egész Chiemgau vidéke, München a tavaival, a hegyek közül a - már
említett - Wendelstein, a Kampenwand, a Hochries, Zugspitze és még sorolhatnám
tovább.
Amikor
ideköltöztünk és még nem volt internetünk, gyorsan vettem egy helyi
térképet, hétvégén beültünk az autóba, térkép elő...most akkor menjünk
ehhez a tóhoz vagy erre a hegyre, itt van egy vár,
kastély...stb. stb... és így fedeztük fel a környékünket. Így indult ez a már
több mint egy évtizednyi kaland, amit már nem tudtam a fejemben, a
fotóalbumokban, a gépemen itt-ott gyűjteni... ezért is érlelődött
bennem már régóta egy weboldal, aztán lett belőle ez a blog.
A
2010-es városszépítési kiállítástól (Landesgartenschau) a már addig is nem kevés
zöldövezetek száma csak bővült. Hidak, parkok, padok, játszóterek, pihenőhelyek,
virágágyások sokasodtak... a víz, a kő, a fa; a természet jegyében, az itt élők örömére.
 |
| Városszépítési kiállítás információs táblája |
 |
| Noé bárkája, a kiállítás óta kávézó, étterem |
 |
| Noé bárkája |
 |
| Minigolf-pálya a parkban |
 |
| Mangfall-park |
 |
| Mangfall-park különleges játszótérrel |
 |
| ez is a játszótér egy része |
 |
| Mangfall mellékága |
 |
| kajak gyakorlóval |
 |
| nyári rendezvények a parkban |
 |
| sörös rekeszekre mászó/egyensúlyozó gyerekek |
 |
| Mangfall-folyó |
 |
| a Mangfall eső után |
 |
| Szerelmesek hídja a Mangfall felett |
 |
| A híd, még csak 2 éves...:-) |
 |
| Mangfall egy főhídja |
A régies jellegzetes épületek mellett, több új és modern épület is tornyosul a városban.
 |
| Volksbank Raiffeisenbank és magánlakások |
 |
| Sparkasse (bank) |
 |
| Sparkasse |
 |
| népiskola |
 |
| Vasútállomás |
 |
| Vasúti váróterem |
 |
| Váróterem érdekes fala a közeli nagyvárosok neveivel, épületeivel |
 |
| Kulturált és tiszta váróterem |
Nekem mégis a régies, cégéres, “cirádás” épületek, egyedi ablakokkal a tetszőbbek...
 |
| lakóház |
 |
| gimnázium |
 |
| Hagymakupolás városi múzeum |
 |
| bank |
 |
| helyi múzeum cégtáblája |
 |
| Stockhammer fogadó Flötzinger sörfőző cégérrel |
 |
| Spinnradl fogadó Paulaner söröző cégérrel |
 |
| Duschl Bräu fogadó |
A városnak van egy uszodája, egy jéghoki-stadionja, egy idén bővített strandja/úszodája. A rosenheimi jégkorongcsapat 1928 óta játszik, és 1982 óta többszörös német bajnokok.
 |
| Jéghoki-stadion |
 |
| Szabadtéri strand és uszoda |
 |
| Úszómedence |
 |
| Bejárat |
 |
| Úszómedence csúzdával |
A főiskolai város összesen 15 iskolával rendelkezik és egy szépen felújított könyvtárral az óvárosban.
Ami
még említésre méltó, és odahaza ez számomra elképzelhetetlen (pedig milyen jó lenne, ha otthon is működne), a
becsületkasszás virágföldek szedd magad akciója. Földtulajdonosok
tavasztól őszig elültetik az út menti földsávokba a virághagymáikat. Kihelyeznek egy becsületkasszát, késeket
a szedéshez. Mindenki maga lelkiismeretére bármikor vághat a szebbnél
szebb virágokból! Nárcisz, tulipán, kardvirág, napraforgó, dália idénynek megfelelően mindig frissen szedhető.
 |
| szedd magad virágok, épp tulipán-időszak |
Mi
az amiről eddig még nem tettem említést, és semmiképp sem maradhatna ki
a város életéből...? Igen, a SÖR, illetve a város sörfőzői. Amikor a
város archivumát bogarásztam feltűnt egy táblázat, az 1800-as évektől egy
kimutatás a különböző foglalkozásokról. Nos, gondolhatjátok, hogy a
legtöbben a sörfőzők voltak!
A két legnagyobb “serfőzdénk”
a Flötziger, és az Auer sörfőző üzemek. Ami a képeken nem látszik az az illat, méghozzá az üzemek közelében a komló illata... :-)
A legnagyobb
“kibontakozási lehetősége” az üzemeknek a Rosenheimi Sörfesztivál, ami minden év augusztusának utolsó
szombatján kezdődik és 16 napig tart. A fesztivál megrendezéséhez a
városnak van egy nagy területe a Loretowiese,
ami egész évben parkolóként működik, de erre az időre az ünnepé a tér. A
téren áll a Loreto kápolna. A tér is és a kápolna is az olasz zarándokhelyről
Loreto városról kapta a nevét.
Ez a sörfesztivál (Rosenheimer Herbstfest) az Oktoberfest-hez hasonló, csak kisebb. A kb. 1 milliós
látogatószámmal a negyedik legnagyobb sörfesztivál Bajorországban.
 |
| Flötzinger sörfőző 1543-tól |
 |
| A sörfőző étterme |
 |
| Auer sörfőző, a fajdkakas emblémával 1889-től |
Hétvégeken
a város különböző kijelölt pontjain rendszeresen van szervezett
bolhapiac vagy/és antikvitás piac. Egy alkalommal egy érdekes - már forgalomban nem lévő - sörös üvegre
lettem figyelmes és azonnal meg is vettem...
 |
| Egykori csatos sörösüveg |
