"Vágyaid olyanok, mint egy felbukkanó madárraj a házad felett. Elsuhannak. De ha fészket vernek az ereszed alatt, ott élnek, s ezért már te felelsz. Befogadtad őket!" Müller Péter

2016. április 9., szombat

Dominikai Köztársaság, a zöld sziget 8.

Életem legnagyobb élményei közé azt a napot sorolhatom, amikor az Atlanti-óceán egy öblében bálna megfigyelésen vehettünk részt. Sikerrel!

 
Az út oda és vissza kalandos volt, de arról majd később.
Dominikán egész idő alatt erős szél fújt, aznap Samaná félszigetének öblében Santa Barbara de Samaná partjainál szintúgy. Meglehetősen felhős is volt, ami abból a szempontból előnyt jelentett, hogy napszúrást nem kapunk az órákig tartó bálnanézéskor. Csak reménykedtem, hogy az eső azért ne essen, mert akkor fotózni nem lesz könnyű.
Nagyon jó évszakban jártunk a szigeten. Január és március között keresik fel a hosszúszárnyú bálnák ezt a csendes helyet. Grönlad, Izland felől érkeznek utódszaporítás és/vagy utódok világrahozatalának okául ide a melegebb vizekbe. Kár lett volna kihagyni ezt a lehetőséget, ha már itt vagyunk!

Nos, könnyű így sem volt a fotózás, mert az erős hullámok úgy dobálták csónakunkat különösen szélnek szemben, hogy az felért egy pár egymás után jövő kisebb agyrázkódással. Tengeribetegek, érzékenyek hagyják ki ezt az élményt. Hallottuk másoktól, hogy szenvedték végig az utat.
Mi mind a négyen élveztük, persze őrülten kapaszkodtunk, ki ne dobjon a csónak magából.


Csoportvezetőnk tapasztaltan pásztázta a vízfelszínt, hol buknak fel a vízióriások és fujják ki a levegőt/vizet. Ez a legegyszerűbb módja őket meglátni.
Nagyon izgatottak voltunk, négyen négyfelé kutattuk tekintetünkkel az öblöt.
Az első “szökőkút” két hátuszonnyal...


Itt az izgalom egyre erősödött és alig vártuk a következő lehetőséget, miközben a hullámok dobáltak és folyton gázt kellett adni a csónak vezetőjének, mert iszonyatos gyorsasággal jártak előttünk.
Mind szerencse kérdése, hogy mit sikerül látni. Mennyire emelkednek ki a vízből, milyen közel a csónakhoz.
Először öt-hat bálnát fedeztünk fel, majd egy párt követtünk sokáig. E bálnák dudoros fejükről, hosszú, szintén bütykös uszonyaikról könnyen felismerhetőek. Rájuk jellemző, hogy kiugranak a vízből. Az lett volna persze a hab a tortán, ha egy ilyen fotót is tudtunk volna készíteni. Sajnos nem voltak ugrálós kedvükben aznap. :-(











Mégis, amikor viszonylag közel kerültünk az egyik példányhoz átvillant a gondolataimon, ha ez most felborítaná a csónakot, mert könnyű szerrel megtehetné... 
Hasonló érzés járt át, - mint a magas hegyek lábánál -, mennyire picik és semmik vagyunk, főleg ezekhez az olykor 16 m hosszú elevenszülőkhöz képest.


Méretarányok

 




Barátnőmnek sikerült a hullámok ellenére pár jó videót is készíteni. Itt is köszönet érte S.! :-) Így az élmény újra és újra átélhető.





Két és fél óra izgalom, hánykódás után elbúcsúztunk a bálna pároktól és a közeli kis szigetre igyekeztünk. Előtte egy pelikán tanyánál lelassítottunk.


Micsoda fészke van egy pelikán párnak...


A Cayo Levantado aprócska sziget majd fehér homokjával lehetne maga a Paradicsom. Egy spanyol hotellánc 5*-os szállodája áll rajta, strandok, karibi feeling… Csak a napsütés hiányzott a tökéletes fotókhoz, de még így is...






 
És a napnak még nem volt vége. Bálna-néző kísérőnk Joselito elvitt bennünket egy közeli vízeséshez is, holott a programba nem volt benne. Ez ugyan kisebb vízesés, mint a félszigeten található El Limon vízesés, meg nincs is kitáblázva, sose találtuk volna meg egyedül, térkép nélkül. A dominikaiak erről is ismertek, készségesek a turistával szemben.
Az erdőn, patakokon keltünk át, közben mutogatott nekünk ott termő növényeket, majd rövid gyaloglás után megláttuk a vízesést.









Az ottani illat, páratartalom, hangok - mind magammal hoztam emlékül. :-)

18 megjegyzés:

  1. Fantasztikus, irigylésre méltó! Én féltem volna...:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg fantasztikus volt, sosem fogom elfelejteni. Csak utólag jutott eszembe, hogy akár félhettem is volna... :-D A kalandvágy és az izgalom nagyobb volt. :-)
      Tiff, örülök, hogy újra itt vagy, már azt hittem, hogy "eltűntél" a blog-világból. :-)

      Törlés
  2. A bálna "vadászat" félelmetes, de egyben fantasztikus élmény lehetett. Csak pillanatokra bújnak ki a vízből és mégis sikerült lefotózni, az szuper!
    A pelikánfészek: nem tudom, nevessek vagy inkább szomorkodjam rajta inkább (úgy látom, szemétből készült), mindenesetre impozáns ...és a vízesés csodás!

    Nagyon örülök, hogy ennyi élményt hoztál a tarisznyádban nekünk :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nevezzük inkább bálna-megfigyelésnek :-) Képzeld csak el, ha egy kiugrott volna a vízből... :-)
      A pelikánfészek egy egykori halászháló összegyűjtve... nem tudom mire vélni...

      Az a nap annyi élményt adott, hogy éjjel nem tudtam elaludni.:-)

      Törlés
  3. Kavics, ez izgalmas beszámoló volt a hosszúszárnyú bálnáról, régóta kedvencem, gyűjtöttem róla régebben egy kis ismertetőt, elsőnek ezt nyújtom cserébe:
    A hosszúszárnyú bálna hossza 13-14 m, néha 16 m, testtömege: 65 tonna. Melluszonyának elülső része nem sima, mint a repülőgép szárnya, hanem egy sor szemölcsszerű képződmény található rajta. Amint a bálna a vizet hasítja, ezek a csomók növelik a felhajtóerőt és csökkentik a közegellenállást. Hogyan? A Natural History című folyóirat megmagyarázza: a csomóknak köszönhetően a víz felgyorsul és egyenletesen áramlik az uszonyok körül, még akkor is, amikor a bálna meredeken úszik felfelé.

    Igen nagy farokuszonyok, fenyegetésként a bálna keményen, hangos csattanással tud a vízre csapni és közben az orrlyukán, feje tetején, párafelhőt fúj ki, akár 3 m magasra is.

    A hosszúszárnyú bálna a hideg és sarki tengerek lakója, télen szubtrópusi és trópusi vizekre költözik a párzás ideje alatt.
    Többnyire a párzási időszakban hallatja megható énekét, a legtöbb „énekes” magányos hím, ezek bizonyára így próbálják elnyerni egy-egy nőstény „kegyeit”.
    Évente minden hím hosszúszárnyú bálna újabb és újabb dallamot talál ki.
    Ezek közül egy bizonyos "number one" dallam válik sikeressé és elterjedté az összes bálna között. Mivel ezek a dallamok igen komplexek, a kutatók több tíz évre visszamenőleg vizsgálták meg, hogyan képesek a bálnák évről-évre újabb melódiákat kitalálni, illetve ezekre hogyan tudnak emlékezni.
    Ryuji Suzuki és kutatócsoportja egy olyan számítógépes programot készített, mely a különböző hangok egymással történő kombinációját képes detektálni. A mintázatok alapján a számítógép szabályokat fedezett fel: egyes hangok hierarchikusan követik egymást, majd egyre nagyobb ismétlődő szakaszok váltják egymást. Ez a szabályszerűség kicsit hasonlít a valódi zeneszerzésre: a füttyök, csettintések a hangjegyek, melyek melódiává állnak össze, ezekből pedig valóságos szonáták lesznek. Ezek a fix, hierarchikus struktúrák segítenek a bálnáknak a dallamok megjegyezésében, azoknak egymással történő kombinálásában.

    A kutatási eredményekből kiderül, hogy a hosszúszárnyú bálnáknak meglepően kifinomult az emlékezőképességük, ugyanis a legbonyolultabb struktúrákra is képesek visszaemlékezni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Kincse, a valóság is az volt. :-)
      Köszi, hogy a gyűjteményedből megosztottál itt egy részletet! Érdekes állatok a bálnák is, én is olvastam róluk egyet s mást. Láttuk a bütyköket az uszonyukun. Ha csapkodtak volna a farkuszonyukkal vagy netán ki is ugrottak volna a vízből, na az lett volna a szenzáció.

      Az emlékezőképességüket már több filmbe "beleszőttek", hiszem, hogy van még mit felfedezni.

      A különböző hangokba is belehallgattam. Varázslatos!

      Törlés
  4. A hosszúszárnyú bálnához kapcsolódik szintén régi kedvencem Kövi Szabolcs Megaptera lemeze:

    "“Megaptera” a hosszúszárnyú bálna latin neve. Ezen a felvételen egy eredeti bálnahang hallható, amely az Olasz Rádió archívumából származik. A “Canto di Balene” című lemezen csak a bálnahang volt hallható. Erre komponáltam ír hangulatú, misztikus meditatív zenét. A zene írása közben egy egyszerű meditációt végeztem: magam elé képzeltem a Földet, a világűrben egy csillogó kék gömbként, a hangszereimből kiáramló levegő segítségével pedig “lefújtam” a rossz dolgokat, szennyeződéseket róla. Hiszek a gondolatok erejében és abban, hogy a világot a gondolataink formálják. Olvassa el az Érdekességek menüben, az Így készültek az albumok rovatban, az erről az albumról szóló cikket! Hallgassa meg a zenei ízelítőt a lejátszó segítségével!

    A szerző ajánlása: elalváshoz, tanuláshoz, alkotáshoz, relaxáláshoz, wellness szállodákban, terápiához, szaunában, kozmetikában, különleges meditációhoz. Nem ajánlott: autóvezetés közben!

    Számok címei: 1. Megaptera I., 2. Megaptera II. 3. Kék bolygó (új, lassú változat)

    Hangszerek, közreműködők: Kövi Szabolcs – fuvolák, furulyák, szintetizátor (Korg Triton); Kerekes Blanka – ének; tenger hangjai, bálnahang."

    Megaptera lemezborító

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kövi Sazbolcsot nem ismertem, nagyon jó zenéi vannak, most egyiket másikat meghallgattam.
      Köszönet érte Kincse!

      Törlés
  5. Hihetetlen szerencsétek volt a bálnákkal, hogy többet is láttatok. Mi Izlandon csak egyet, elég távol. De azért az is nagy élmény volt.
    A vízeséses hely is nagyon klassz!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jó időben voltunk, jó helyen. :-) hiba lett volna nem kihasználni a lehetőséget.
      Csoportvezetőnk mondta, hogy de. sokat láttak, mi hittünk neki és igaza volt. :-)
      Ha valaki ott jár a félszigeten januártól márciusig keresse Joselito Tour csapatát, csak ajánlani tudom.

      Törlés
  6. Ha a sok látott, bemutatott szépséget/érdekességet rangsorolnom kellene, meglehet a bálnák állnának az első helyen - nálam. Dacára, hogy amúgy nem vagyok "vízi-ember" - és tudom, hogy pl. az elefántok is hatalmasak, meg az óriáskígyó is óriási - a bálnák/delfinek viszik a pálmát nálam. Mindig megnézem, ha ilyesféle filmre bukkanok. Hihetetlen, hogy kommunikálnak, ahogy nevelik a kicsinyeiket, hogy elevenszülők (a delfin is) - Mindig arra gondolok, ezek valamikor tán kijöttek a szárazföldre, aztán mégis inkább visszamentek...
    A mai beszámoló (is) pompás volt.
    Amúgy meg gratulálok, hogy a blogodat beválogatták :
    http://www.origo.hu/utazas/hirek/20160405-lista-a-magyar-utazasi-blogokrol.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Aranyos!
      Az biztos, hogy a legemlékezetesebb élmények között van az életemben ez a "találkozás".

      Törlés
  7. Nagyon jól átjön a kirándulási élmény az írásodon keresztül. Olyan mintha mi is ott kapaszkodtunk volna veletek :) Fantasztikus élmény lehetett ilyen közelről látni ezeket a hatalmas állatokat. Az ábra utáni fotó kedvenc!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, ha átment az élmény, kapaszkodni kellett. :-D
      Nem volt egyszerű a mozgó csónakból fotózni. Természetesen nekem is a farkuszonyos kép a kedvencem. :-)

      Törlés
  8. Állítólag a bálnák nagyon közel állnak az emberhez, de ezt el is tudom hinni, olyan különleges lények... Nagyon jó lett a videó is!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bálnák és delfinek is. :-)
      A videókat a bálnákról barátnőm készítette, köszi átadom!

      Törlés
  9. Veled együtt izgultam végig ezt a kalandot. Csodálatos állatok, lenyűgöző lehetett látni őket.
    Joselito pedig igazán kedves ember lehet, hogy még ezt a plusz programot is ajándékba adta nektek, mert megérte látni azt a vízesést.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök Pipulka :-)
      Joselito valóban kedves volt, na nem a nyolc szép szemünk miatt, megelégedtünk volna, ha az irányt megmutatja, de ő végigvitt bennünket és vissza.

      Törlés