"Vágyaid olyanok, mint egy felbukkanó madárraj a házad felett. Elsuhannak. De ha fészket vernek az ereszed alatt, ott élnek, s ezért már te felelsz. Befogadtad őket!" Müller Péter

2016. április 4., hétfő

Dominikai Köztársaság, a zöld sziget 6.

Leghőbb vágyam volt, hogy kolibrit fotózhassak a természetben. Láttam őket, apró szebbnél szebb színű örökmozgó madarak, de fotóznom nem sikerült őket.
Kaptam ugyan egy tippet a szállodában, hogy üljek ki a medencéhez egy pohár piros szörppel az asztalomon és várjak, majd jönnek…
A medence viszont nem az a hely, ahol szívesen tartózkodunk. Ha nem jártunk valamerre, akkor az óceán partján pihentünk, bogarásztunk vagy sétáltunk. Annyi ott a látnivaló.
Szóval, kolibrit a piros virágú indiai cserje bokrain láttam nektárt szivogatni és egy alkalommal, amikor a strandok pihentem a fejem feletti ágra röppent egy csepp madár. Óvatosan nyúltam a gépem után, de ő azt már nem várta meg.
Akik engedték magukat fotózni, a parton gyakran megforduló dominikai parti gerlék. Még a hangjuk is igen hasonló a mi európai gerléinkhez.


Sietősen a homokban

Egy ágat cipelve

Szintén gyakori vendég volt a strand homokjában ez a rigó nagyságú, élénk narancs csőrű madár.



Itt is lakik valaki, ő is elég gyakran látható, hisz a királypálma kihalt tőrzseibe rejti fészkét.


Színe már messziről elárulja, sárga-fekete pöttyős tollazat, piros sapka. Harkályaink karibi rokona egy szép küllő.



Karibi küllő

A hotel egy kedvence egy fekete hangos madár volt, neve Bandito rendszeresen csent el az asztalokról egy-egy finomságot. Különösen a dinnye piros színe, édes íze vonzotta. Mesélték okos, ravasz és ínyenc madárral állunk szemben. A csirögefélék családjából egy mexikói csónakfarkú.


Mexikói csónakfarkú

 
Magasabb hegyek felett gyakran láttunk kőrözni ragadozómadarakat. Sajnos közelebbi fotóhoz nem volt szerencsénk, hogy a pulykakeselyűk vörös fejét közelebbről is megnézhessük.

Pulykakeselyű



A Blue Lagoon (erről majd később)magaslata felett 15-20-an is csapatban voltak.


Szintén egy ragadozó, vörös vércse

Egy nagyon szépen éneklő madár.
 
 


Ki lehet ?

Talán a leggyakoribb madarak a már messziről fehéren virító pásztorgémek. Bármerre jártunk gyakran legelésző marhákra figyeltünk fel szimbiózisban élve a gémekkel, akik a marhákat megszabadítják parazitáiktól.

Pásztorgém


Még érdekesebb szárnyasokat a mangrove erdőkben láttunk.

Mangrovegém






A Blue Lagoon körüli rendezett parkban egy nagy madarat is fotózhattam, egész közelről...

Gyilkos lábak
 
Óriás szemek, egy strucctól

A pillantás pillanata

Itt figyeltem meg, hogy a strucc a szárnya alatt teljesen csupasz, hatalmas, izmos lábai veszélyes karommal végződnek.


 
Szintén gyakori vendég volt a szálloda kertjében, de még a lobbyba egész közel az emberekhez merészkedve jöttek a kis pikkelyes hüllők.
Egy alkalommal azt hittem felkapaszkodik a lábamra egy bátor gekkó, máskor meg a fotelban ejtőzve naplementekor a fejem mellett pihent.





Illik a szövet színéhez :-)
 
Szemtől szemben


Nagyobb hüllőkért, mint pl. egy krokodil a sziget dél-nyugati nemzeti parkjába kell utazni. Leguánok is megtekinthetők itt, amiket mi egy delfináriumban láttunk. Erről legközelebb.


 

24 megjegyzés:

  1. Élvezetes beszámoló, köszi!
    A Bandito úgy hangzik, mintha a bandita viselkedése miatt kapta volna a nevét :)
    Nem tudom megfigyelted-e, a vízi madarak egészen furcsa alakúak mindenütt, tehát nem a szokványos csinos külső, repülő életmódra idomult test.

    A gekkóktól kilelne a hideg :)

    A madarakra nagyon kíváncsi vagyok mindenhol, Máté Bence beoltott a szeretetükkel, ahogy szemléltem az itatója melletti fotókat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Kincse!
      Jól asszociáltál, Bandito nem véletlenül kapta ezt a nevet a szálloda dolgozóitól. :-) Folytonos ételelcselése utal rá.

      Igazad van, a vízi madarak más formájúak, inkább hosszú láb a vízben gázoláshoz.
      Máté Bencére én is különös figyelemmel vagyok. Fantasztikus munkákat készít, éli a hobbiját!

      A kis gekkók aranyosak voltak, de én sem örültem volna neki, ha rám kapaszkodnak. :-)

      Törlés
  2. A gekkókról mindig Gerald Durrel jut eszembe, s így egész máshogy nézek rájuk.Banditora én is felfigyeltem. Jó, hogy van ilyen színfolt is a szállodában, ha néha kellemetlen is, de kell.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt hogy érted Holdgyöngy, hogy nézel másként a gekkókra?
      Bandito egy kellemes színfoltja volt a strandétteremnek. Azt csodálom, hogy nem társultak hozzá más Banditok. :-)

      Törlés
  3. Olyan szeretettel, barátsággal írt róluk. Barátai voltak, ha jók az emlékeim, de ez úgy megmaradt évtizedek távlatából.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Daurell műsorok meg könyvek nálunk is rendszeres téma volt, de a gekkókra sajnos már nem emlékszem. Daurell (is) nagyon tudott a természet szeretetének nyelvén beszélni. :-)

      Törlés
  4. milyen gazdag madár és állatvilág van egy ilyen kellemes klímájú helyen.
    Innen nem kell költözniük, itt mindig jó helyen vannak :)

    Huhh, a gekkók..nem nagyon tudok megbarátkozni a csúszómászókkal.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem, innen nem kell nekik költözni. Bár van itt is olyan időjárás, amikor senki nem szívesen menne oda. A hurrikánok idején nem olyan barátságos a sziget, mint egyébként.

      Törlés
  5. Ezek a madárfotók...nem csak szépek, hanem visszaadják az állatok tulajdonságait, gondolatait, állatságait :-)

    VálaszTörlés
  6. Ej lányok, csak nem féltek egy picuri kis gekkótól ? nekem bizony nagyon tetszik és szívesen engedném a tenyerembe csücsülni. Igaz és a gilisztát is megfogom...A gekkó meg még aranyosabb...
    A struccot szerencsére nem jutott eszedbe megetetni, mint nekem a roseggi állatkertben - ugyanis a csűrük éle olyan, mint a fűrész. Nem csak a felkínált csemegét kapta be, hanem félig a kezemet is. Maradandó élmény volt...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Félni épp nem félek, de váratlanul nem szerettem volna, ha felkapaszkodik a lábamon vagy a fejemen. :-)
      A gilisztát én is megfogom, nem irtózom tőle.
      Tisztelettel voltam a strucc felé, már csak a karmos lábakat is elnézve.
      Bátor voltál, hogy merted őket etetni, gondolom fájdalmas élmény maradt.

      Törlés
  7. Csodálatos a madárvilág. A harkály színes tollazata valami gyönyörűséges. Ügyesen elkaptad őket. A kolibrit mi Tanzániában láttuk a medence körüli virágos bokroknál, de nekem sem sikerült elkapnom egyszer sem.
    Az a normális szürke kócsaghoz képest "olyan összelapított golyócskának" tűnő kócsak meg Mangrovenreiher névre hallgat, keress utána. Nekem ngyon tetszik a képeiden.
    üdv

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem is szép és színes, nekem is a harkály tetett a legjobban.
      A kolibrik persze, mint repülő drágakövek is csodásak. Nem adják könnyen magukat fotózni. :-)
      Köszi Flögi, a szürke madarak a mangrove erdőkben logikusan a mangrovegémek. :-) Be is jegyzem.

      Törlés
  8. Na, tessék! Még egy karibi küllő is lencsevégre akadt.
    Most picit azért már irigykedem :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :-D Nagy mázlista vagyok, ugye?
      Ahogy Te a vörös mókusnál. Én meg arra várok már évek óta egy szép közeli fotó a mókusaink egyikéről. :-)

      Törlés
    2. Maradjunk abban, hogy egyikünk sem adja fel és sok sikert kívánunk egymásnak! :)

      Törlés
    3. Rendben, ebben maradunk! :-)

      Törlés
  9. Milyen szisztematikusan és precízen haladsz a témákkal. :-)
    Jaj, nekem a gekkó a kedvencem ebből a seregletből. Annyira helyes, jószág, szívesen tartanám kicsit a tenyeremben, vajon milyen érzés lehet. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, szeretem átlátni a dolgokat. :-)

      Gondolom hasonló érzés lehet, mint egy gyík. Az már volt a kezemben. Neked?

      Törlés
    2. Igen, hogyne. Látod ez eszembe se jutott. :-)

      Törlés