Első utazós bejegyzésem innen indult két éve a kövek, kavicsok folyójától. Egy aranybánya ez a szurdok, ha valaki szép kavicsokat gyűjt! Sokaknak meditációs nyugalmi pont a meghasadt kő mondájának völgye.
Párától sejtelmes erdők, hegyek fogadtak ezen a szép tavaszodó napon. Erre a hétvégére 17-20 fokot ígértek! A lankákon májvirágcsoportok százai hirdették a tavasz közeledtét itt a hegyekben is. Madárfütty és a sebes patak - Tiroler Achen - csobogása, ugrándozása a köveken, annak a visszhangja a szurdok kőfalai közt.
 |
Tiroler Achen |
 |
A tavalyi ősz maradványai |
 |
Mogyoró tavasziasan |
 |
Fehér acsalapu |
 |
Tüdőfű |
 |
Erdei szellőrózsa |
 |
Májvirág |
A fák között már messziről láttuk az egyetlen fogadó (Jausenstube) változtatásait, bővítését utolsó ittlétünk óta. Néhány kirándulóval már találkoztunk, bár a környék viszonylag csendes, nem jellemzi a tömegturizmus.
 |
A meghasadt kő, a templom és a kápolna |
 |
Tiroler Achen |
Kedvenc fám itt, a függőhíd lábánál hajlik a folyó felé, kőbefúrt gyökerekkel, göcsörtös törzzsel, nem épp tökéletes, de különleges. Évek óta, úgy jövök ide, mintha ő lenne, aki itt vár, rendszeres fotóalanyom.
A függőhíd most le volt zárva fakitermelés miatt. Érdekes érzés rajta állni, áthaladni - rugózó, hintázó mozgását van aki nem bírja.
 |
Függőhíd és a fám |
 |
A belső csend |