"Vágyaid olyanok, mint egy felbukkanó madárraj a házad felett. Elsuhannak. De ha fészket vernek az ereszed alatt, ott élnek, s ezért már te felelsz. Befogadtad őket!" Müller Péter

2016. január 8., péntek

Ezüstben táncoló fenyők

Tavaly is hasonló volt a helyzet. A hó csak nem jött hozzánk, mi mentünk elébe. Igazi hóra vágytunk, olyan amelyik ropog a bakancs talpa alatt, amit már gyúrni lehet, ami csillog a napfényben, ami minden beborít, formát vesz fel.
Ezért fel kellett autóztunk a hegyekbe 1000 m-ig. A Spitzingsee megfelelő helynek ígérkezett!
Tavaly jártunk itt a közelben, de az egy másik útvonal, másik céllal volt.
Ezennel a kis tavat jártuk körbe, közben egy kitérőt tettünk fel 1300 m-ig az Untere Firstalm-ig, egy pihenőre.
Volt hó bőven, ropogott, ragadt és csillogott a napfényben.

A középső havas hegy alján az alm, a pihenő



A tó nem túl nagy, a 3,3 km-es kerületét kellemes sétával körbe lehet járni vagy bicózni. Télen-nyáron keresett hely az 1700-1800 m magas alpesi hegyektől körülölelt tavacska.

Spitzingsee befagyva



Egy emlékmű áll a tóparton, rajta Anton v. Perfall, költő és vadász, 1912. Sosem hallottam róla. Idehaza aztán kinyomoztam, hogy ez a bajor költő itt élt, Münchenben tanult filozófiát, természettudományt. Regények, drámák, vadászati beszámolók, természeti ismertetők maradtak utána. Horoszkópja szerint nyilas, mint én. Felkeltette az érdeklődésemet egy-egy műve iránt.


Anton v. Perfall
 
 A tó többnyire befagyva, akadtak vizes részek, voltak bátrak (?) akik rá is merészkedtek. Egy férfi síelt rajta, hűséges kutyája követte.






 Végre kézzel fogható, gyúrható hó volt!



A csillogó fehérségben hirtelen megjelent egy Kormos, csodaszép villogó szemekkel. Két-három simogatás erejéig maradt, majd célirányosan egy csapáson át elhagyott, leült és figyelt.

Kormos



Kormos a tó partján


Én meg őt figyeltem, hogy mi az érdek tárgya… Aztán rájöttem. A közelben - amerre figyelt - egy kerítésekből álló halom állt, amit sütött a nap. Egész biztos ott szoktak a rágcsálók napozni és Kormos ezt nagyon jól tudta.


Búcsúpillantás

Tovább haladva elértük Spitzingsee falucskát, ahonnan egy lovaskocsival is be lehet járni a tavat. A jó időben nem akadtak kocsikázók, mindenki a mozgást részesítette előnyben.

pihenő


Egykori - egész pontosan az 1720-as évekből - fazsindelyes hüttéket lehet itt látni és milyen jó állapotban vannak! Mellette modern panziók, szállodák, de a megbarnult patinás épületek valahogy jobban megdobogtatják a szívem! Felújították, kicseréltek egy s mást, mégis közel 300 év...





   

A túloldalra igyekeztünk, ahol a 7-es út visz fel az Untere Firstalm fogadóig.








Odaát felvonó, sípálya

Hegynek fel, az erdőn át!


Kövek, kavicsok a hótakaró alatt




Bármerre járunk hegyekben, tavaknál, folyópartokon mindenütt találkozunk ilyen és hasonló emlékkövekkel, emléktáblákkal. A szerencsétlenül járt turisták, kirándulók szerettei állítják az elhunytaknak.





Hatalmas hegyi házikó

Hegyi hétvégi ház






Minden túrában van valami egyedi, valami amire később emlékezni fogok. A fogadóhoz vezető úton vicces költők itt-ott vicces táblákat versikékkel helyeztek el, melyek a természetről, a kirándulókról/nak szólnak.

 





A legszebb pillanatok ezután jöttek el. A megfelelő helyen a megfelelő időben… már-már klisé, de igaz, a természetnél szebbet nem ismerek.
Elértük azt a magasságot, ahol a Nap ismét kibukkant a hegy mögül és a hóval hintett fenyőket ezüst fénnyel szórta meg...





 
Néhány másodperc volt, csak ámultam a pillanat varázsától. Ezekért a másodpercekért mindent megérte!



Megláttuk az Obere Firstalm fogadót, ott már jártunk, most az alsó fogadót (Untere Firstalm) 1320 m-en választottuk.


Obere Firstalm



Úgy kimelegedtünk - meg hideg sem volt - hogy a fogadó teraszán falatoztunk, alig akadt szabad pad. Sokan kihasználták vízkeresztkor ezt a csodálatos napot. Kirándulók, síelők, szánkózók, hóemberépítők.

Amikor a napsugarak eltűntek a hegy mögött indulni kellett, hűvösödött, köd szállt alá.




A tópartra érve párom lett figyelmes egy repülő objektre, ami egy helyben állt. Szabad szemmel képtelenek voltunk felismerni. Amikor mozgott, s a hangját is meghallottuk és egy embercsapat is rászegezte a tekintetét, akkor már rájöttem, hogy egy kis drón (pilóta nélküli minirepülő) kering a tó felett. Itthon aztán a ráközelített fotókon jól felismerhető volt.

Drón



Bizonyára szép felvételt készített a tulajdonosa a hegyekről, a völgyről, a tóról.


Leszálló köd a tó felett


A lemenő napsugarak narancsos fénye a víztükrön

Viszlát Spitzingsee!

17 megjegyzés:

  1. Azok az ezüst fenyők, még fotón is, hogy lejön, hát még élőben.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy varázslat volt Holdgyöngy. El nem felejtem. :-)

      Törlés
  2. Itt is fehérség van már végre! Igaz nem tudom meddig mert holnaptól meg több napos kiadós esőt jósoltak. Érdekes dolog ez a drón. Itt már törvényen gondolkodnak, hogy korlátozzák a használatát. Valahol még egyet is értek vele, hiszen simán benézhetnek vele a magánszférádba - a tudtod nélkül. Másrészről viszont valóban olyan nézőpontokból láthatsz tájakat, ahogy másképpen soha. Az itteni Madártani Egyesület most adott ki egy dvd-t Budapest természetvédelmi területeiről. Tele gyönyörű drónos felvételekkel, imádtam :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drón (köszönöm)igen, itt is vannak "gondok", mert sokszor kontrollálatlan a helyzet. Vannak, akik visszaélnek a dologgal. Szabály kellene, hogy ki és milyen körülmények között használhatja.
      Egy kedvenc vicces videóm hozzá: https://www.youtube.com/watch?v=Kdphj4RNLHQ

      Törlés
  3. Szenzációs túra – rengeteg élmény, látni- és csodálnivaló, fenséges hegyek, havas fenyők (az ezüstfényű a legcsodásabb! 62-63) hangulatos hegyi házak…elsorolni se tudom, mennyi öröm volt számomra ebben a leírásban ! Kicsit mintha én jártam volna ott ! Többször végiggörgettem a képeket – dolgoztál rendesen ! :- )
    Az 52.képen vajon hogy került a hófehér maci a „kiállított” tárgyak közé ? Remélhetőleg nem azért, mert elvesztette valaki, hanem valamiféle párhuzamot akar jelképezni a sarki hóval, jegesmacikkal.
    Elnéztem a sí-nyomokat (10) a befagyott tavon – én biztos nem mertem volna rámenni – amilyen kis be…/gyáva vagyok. :- )
    A Kormos (22) meg milyen barátságos volt, ezek szerint az emberek ott nem szokták se elkergetni, se kővel megdobálni….
    A 29. képen van egy kicsi templom ? Jól látom ? Fent a hegyen, ahol csak alig-alig van állandó lakos, és ilyen szép kis templom épült ? (Igaz, persze tudom, az Alpokban sok helyen vannak kisebb hegyi kápolnák, de ez egy egész nagynak tűnik.)
    Megint tanultam egy új német szót !!! . Még a net-szótárban sincs bent a „Martelr” (57) – a saját nagy szótáramból kellett kikeresni :- )
    Na jó, abbahagyom a részletező dicsérgetést ! Fantasztikusan jó anyag volt, köszönöm, hogy elvittél kirándulni !
    (Bocs, hogy ilyen hosszan írtam. Muszáj volt !!!)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, ha tetszett Aranyos. Igen, sokat dolgoztam rajta, de nem szerettem volna kihagyni képeket, mert mindben van valami mondanivaló. :-)
      Az 52-es képen az egy dekoráció. A fehér maci az egykori használt túrazsákban, egykori sílécen, botokkal stb. Sejteni vélem, kiszuperált dolgok, de nem kidobott!
      A sínyomokat látva és a merész fickót is látva a kutyájával inkább aggodalommal töltött el. Mindkettő odaveszhetett volna. Volt is ilyen emléktábla a tóparton egy 1979-es szerencsétlenségről. :-(
      Nem hallottam volna, hogy bárki is bántaná az elkalandozó cicusokat az utcán, hegyen, erdőkben. Sőt, a bizalmasságuk sem erre utal. Ha visszanézel a korábbi bejegyzéseimben, igen gyakran találkozunk cicákkal és mind kezes. :-)
      A 29-es képen jól látod, az egy hegyi templom (200 fős a lakosság a kis faluban), de úton-útfélen akár az erdőben is kápolnákkal találkozni, vagy ami még gyakoribb egy feszület. A hétvégiház előtt is látható a képen.
      De jó, igen azokból a versikékből én is tanultam új szavakat! :-))))) Minden kirándulásban tanulok valamit.
      Örülök, ha érdekes dolgokat szemezgetsz ki a bejegyzésből, mert akkor tudom, hogy más is érdekesnek látja azt, amit én. :-)
      Sokszor gondolkodom azon, hogy talán más is észreveszi, ahogy én vagy csak elsiklik felette? Kinek mi az ami megfogó?

      Törlés
  4. Azok az ezüst fenyők egy csoda, világszép!!!!! egy ilyen pillanatért tényleg érdemes bármennyit menni, arról már nem is beszélve, hogy útközben is annyi, de annyi szépséget lát az ember...jó ezeket elraktározni az agyunkban.

    A cica a fehér hóban, háááát csuda egy látvány! gyönyörű, tömött bundáját biztos jó volt simogatni :)

    légy szíves, lefordítanál legalább egy versikét, hogy mi van rajta? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az ezüstös képekből szeretnék posztert, annyira belémégett a látvány.
      A cicus egy tünemény volt, mindig úgy örülök, ha találkozom velük. :-)))
      Persze, szívesen lefordítok egy versikét, de ehhez tudnod kell, magyarul nem hagzik olyan viccesen-rímesen. Ha negyed annyit lennék Romhányi, akkor még rímbe is tudtam volna szedni... :-D
      Az 58-ast választottam neked!
      Ehhez tudni kell, hogy a Zapfenzupfer - azok a amerikai katonákat nevezték így gúnyosan itt Bajorban, akik itt ejtőernyőztek a háború alatt.
      Szóval a nyers fordítás,
      A siklóernyőzés, mely egy álom
      néha a fán landolással végződik
      Mint egy tobozkatona szállnak alá
      a legények, hozzák le őket az ágak közül
      Szerencsére még a maga lábán ment
      de az ernyője már nem volt szép. :-)

      Törlés
  5. Tavaly mi is voltunk ott, talán még emlékszel. Mi is a havat kerestük, amit előtte nem kaptunk. Bár itt, a városi munkában, amikr egész nap kocsivaljárok, nem hiányolom, de a szépen behavazott táj látványa már nekem is nagyon hiányzik. Szinte minden nap lesem az időjárásjelentést, vajon lesz-e a Fekete-erdőben havunk...A napfénnyel átvilágított fenyőfás képek valóban egészen különlegesek, jól elkapott pillanat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Flögi, emlékszem. :-) Drukkolok, hogy legyen nektek hó, szép havas táj a kirándulásokhoz!
      Az ezüstös fenyők most a kedvenceim.

      Törlés
  6. Látom cicóka felkészült a hóra, az ő bundáján aztán nem jut át sem hó, sem hideg :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Fel ám. :-) Ha láttad volna a hátsó lábán a lábujjakat... kis csámpás volt. :-D

      Törlés
    2. Gyönyörű szép cicó...és a hegyek is káprázatosak, igazi mese-kirándulás :-)

      Törlés
  7. Először a második kép volt a kedvencem... aztán jött az az "ezüst fenyős"... Hát az valami gyönyörű!!! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Varázslatos a fotókon így utólag is. Ott élőben, látva az ezüst fenyőket földbe gyökerezett a lábam. :-)

      Törlés