"Vágyaid olyanok, mint egy felbukkanó madárraj a házad felett. Elsuhannak. De ha fészket vernek az ereszed alatt, ott élnek, s ezért már te felelsz. Befogadtad őket!" Müller Péter

2015. november 13., péntek

Őszi reggeli

Hűséges olvasóim biztos emlékeznek rá, hogy a közelünkben élő madárvilágot is lencsevégre szoktam kapni. Mostanában reggelente a bőséges, őszi reggelit figyelhettem meg varjúéknál.
Ahogy a diószemeket okosan feltörik az aszfalton. Célzott dobással ejtik le egy megfelelő pillanatban, majd begyűjtik az olajos belsőt és a szomszéd garázsának teteje a reggelizőasztaluk. Mindig így teszik, már évek óta figyelem őket, a reggeli "én mozim". :-)
Ablaküvegen át “engedik”, hogy néző lehessek… (Érdemes kinagyítva nézni a fotókat.)

Terepszemle a díszes "asztalon"

 
Stratégia "kigondolása"

Célzott diótörés után a zsákmány gondos kipiszkálása már a tetőn.


 


Finom! :-)
 

10 megjegyzés:

  1. :) Legalkalmasabb hely egy reggelihez.:) A kis kövek jól kitámasztják a diót, hogy ne guruljon el. Ügyes!
    Én is szeretem őket figyelgetni.

    VálaszTörlés
  2. Szuperjó képek, de még szuperebb ez a madár !
    Láttam róluk filmet (talán te is láttad), hogy milyen rafináltak, okosak, ügyesek, tanulékonyak. Ha belegondol az ember, hogy egy pár grammos kis agyba mi minden belefér ! Csodálatos. Mi meg itt vagyunk ezzel a nagy agyunkkal, aztán milyen hülyeségekre használjuk néha....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen több filmet, videót láttam már ezekről az okos madarakról is. A Youtube-on is rengeteg van fenn.
      Milyen igazad van az utolsó mondatoddal...

      Törlés
  3. Nagyon cuki!!!!! Pedig alapban nem vagyok oda a varjakért.:)
    Lányom örül nagyon,hogy madár jár hozzájuk is.:)
    Nálam meg állandó forgalom van,megszokták már a helyet 16 év alatt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mamka, korábban igen nem szerettem, ha hallottam a varjakat károgni. Odahaza anno csak tél beálltára, télre volt jellemző őket hallani és nekem az mindig a hideget, az elmúlást jelentette. Negatív asszociációk és már elég is volt, hogy betegyem a "nem szeretem fiókba".
      Itt, ahol élünk télen-nyáron nap mint nap jelen vannak a varjak. Közelebbről kezdtem velük foglalkozni, megfigyelni és már más szemmel nézem őket. Csodás, hogy mi mindenre képesek!

      Törlés
  4. Nekem a varjakról mindig a régi téli reggelek jutnak eszembe, mikor még otthonról jártam iskolába majd dolgozni vonattal. Iszonyú mennyiségben össze tudtak gyűlni az állomással szembe álló öreg, kopár akácfákon, szinte eggyé váltak az ágakkal feketeségükkel. Levelek helyett levelek voltak. Nagyon különleges látvány volt, ha tudtam volna festeni, lefestettem volna. Hozzátartoztak a téli bejárós hónapjaimhoz elválaszthatatlanul.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szemléletesen leírtad, látom is magam előtt a fekete fákat. :-) Látom neked is a varjak és a tél szorosan összefűződik.
      Furcsa volt megszoknom, hogy itt nyáron is ugyanúgy jelen vannak a házak közt, a kertben, mint másutt inkább csak télen.

      Törlés
  5. Hmmm, "kedves" közeli emlékeim vannak erről az okos madárról :D
    A támadás után még egy-két héttel is megnéztem a légteret ha a környéken jártam.
    Nehogy lékelt dinnye legyen már a fejemből :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen-igen, jól emlékszem a sztoridra. :-D
      Nem hiszem, hogy ilyen brutálisak lennének, csak ijesztgetnek. :-)

      Törlés