A szépben az a legszebb,
ami leírhatatlan,
a vallomásban az,
ami kimondhatatlan,
csókban a búcsúzás
vagy nyíló szerelem,
egyetlen csillagban a végtelen.
Levélhullásban erdők bánata,
bújócskás völgy ölében a haza,
vetésben remény, moccanás a magban,
kottasorokban rabul ejtett dallam,
két összekulcsolt kézben az ima,
remekművekben a harmónia,
részekben álma az egésznek,
és mindenben a lényeg,
a rejtőzködő, ami sosem látszik,
de a lélekhez szelídült anyagban
tündöklőn ott sugárzik.
Fésűs Éva
Mártánál találtam Rád.:) örülök!Én is gyűjtöm a kavicsokat,de még nem rendeztem őket ilyen szép képekbe!Menyemnek volt régről egy doboza,ami mélyebb,illetve keret, és bele tudta rakni a szép kis kavicsait.gyönyörűek!
VálaszTörlésÉn is örülök Neked, kedves Mammka! :-) Igen, én is Márátnál olvastam Rólad. annak meg külön örülök, ha Te is "kavicsos" vagy..:-)
VálaszTörlés