"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2013. szeptember 23., hétfő

A feketefenyő illatú Hechtsee, és annak sellője

A bajor-osztrák határ mentén húzódik egy bajor kis település Kiefersfelden, majd 5 km-re Kufsteintól. 

Valójában olyan érzésem volt mikor ott jártunk, hogy az ország végén járunk… pedig Tirol és Bajorország sok-sok hasonlósággal bír, szinte összefolynak.

Kiefersfelden májusfája

Fazsindelyes templom

Habos-muskátlis




Emanuel Geibel német lírikus idézetére találtam egy ház homlokzatán: 
"Szép idős korban hűségben, az új erejében megerősödni és örülni"




Az erő összpontosul a padon pihenőn


Kurtán bejártuk a települést, majd átgyalogoltunk Ausztriába az erdőn át, a hegyek közt megbújó Hechtsee-hez (csuka-tó).

Irány a Hechtsee

A csuka név nem véletlen, ugyanis 2007 májusában egy Rappold nevű úriember kifogott  itt egy 21,5 kg-os 135 cm hosszú csukát. Ennek egy másolata látható is a tó strandjának bejáratánál. A fizetős, tiszta strand mellett egy teraszos étterem várja a betérőket, ahonnan csodás a kilátás erre a természetes tóra.

Kapitális csuka


Hechtsee

Strand




A népi mondák szerint itt élt/él a Hecht Nixe, a tó sellője. Nos, vele nem találkoztunk, pedig a tavat alaposan körbejártuk, de valami vonzerő érezhető volt egész idő alatt… :-) Sellő ide vagy oda, én el voltam/vagyok varázsolva a tó szépségétől!
A zöld szín százánál is több változata tárult elénk a víz, a fák, a bokrok képében. A zöld szín hatása, ahogy SziPorka bejegyzésében is olvashatjátok, többek között: kiegyensúlyozza a testet, lelket, szellemet, segít az alvászavarokban, a testi/lelki feszültséget old, segíti a koncentrálást stb.


A természet különleges formái


A hegyekkel körülölelt tavat az erdőn keresztül kényelmesen körbe lehet járni. Több pihenőpad ad lehetőséget egy sziesztára, elemózsiánk elfogyasztására, vagy csak a természet megfigyelésére. A vegyes erdőn átszűrődő napfény kellemes ősz kezdeti hangulatba hozott bennünket. Mégis mikor a tóra ívelő feketefenyőket megpillantottam és intenzív illatukat megéreztem, pilláim elnehezültek és már-már a horvát tengerpartokon éreztem magam… Aki járt ott ismerheti ezt az illatot. Nehéz volt szabadulni ettől a kettős érzéstől - sokáig tartott a tó megkerülése, akkor ott megszünt az idő.
 

Bíbor nebáncsvirág

Harangvirág













Tollázkodás

Kárókatona



Óriás pontyok


Apró kékes-zöldes snecik


Molnárkák


Tartsuk be a természet törvényeit és óvjuk is!




Mégis itt figyel a sellő....? :-o

Kén a köveken

Háttérben a Wilder Kaiser



A tó túlsó oldaláról szép kilátás tárult a Wilder Kaiser hegységre (bejegyzések: 2013. április, július) Egy padról figyelve készítettem a képeket, amikor néhány másodpercre egy érdekes pillanatot sikerült megörökítenem. A Kaiser egyik hegycsúcs mintha a felhőket lőtte volna egy háromszög formába szét...






A strand, ahonnan indultunk

A terasz, ahol kávéztunk

6 megjegyzés:

  1. mit mondjak...szívesen kóborolnék egyszer {kétszer...sokszor...:)} azon a tájon én is.
    Kicsit (picit) irigy vagyok, mert látom csodás idő volt rátok és mennyivel másabb így kirándulni, mint állandóan azt nézni, hogy mikor ered el az eső.

    Csodaszép képek! erre nem is lehet mást írni:)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Orsi! A ti kirándulásotok is szép volt! Sose bánd, hogy kicsit esős volt, a képek talán nem lesznek olyan szépek, de az élmény, amit átéltek, az számít, az örökre marad!!!

    VálaszTörlés
  3. nem bánom már, hogy olyan időnk volt, tulajdonképpen nem csorgott az eső a nyakunkba, igaz sárosak voltunk, de ettől még emlékezetesebb volt az egész:))

    VálaszTörlés
  4. Most csak bekukkantottam kutyafuttában hozzád, de már a fotók megfogtak, úgyhogy ha lesz időm megnézem rendesen a blogod. Köszi, hogy írtál nekem. üdv

    VálaszTörlés