"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2013. április 7., vasárnap

Samerberg, ahol áprilisban még a tél az úr

Ma egy kimerítő, de csendes erdei - hegyre fel, völgybe le - túrán voltunk. Samerberg (8-as autóút, ca. 20 km Rosenheimtől) volt a cél, a Duftbräu hegyi fogadó parkolójából indultunk és egy nagy vargakanyar után érkeztünk vissza.

Duftbräu hegyi fogadó

Egy vicces tábla a bejárat előtt: “kedves vándor térj be hozzánk, különben mindketten éhenhalunk...” :-)  
Rendeben, visszafelé betérünk, biztos éhesek leszünk!


A Fluderbach vízesés mellett haladtunk és ha nem találkoztunk volna turistatársakkal, akkor csak az erdei csend és mi lettünk volna ott. 

Fluderbach vízesés





Ahonnan indultunk már olvadt a hó, de egyre feljebb az erdőben még vastagon lepett mindent be. Nem emlékszem, hogy mikor lett volna “ekkora” csendben részem.. még egy madárfütty vagy egy repülő madár sem hallatszott sehol a fák között.
Jó volt a természet művészetében gyönyörködni, elmélkedni...



898 m és innen még felfelé mentünk







Itt lak(ik)ott valaki


Az emelkedő érzékeltetése...
Minél feljebb haladtunk annál fehérebb volt minden, a hó is szitált...







Kiérve az erdőből ez a látvány fogadott bennünket a Heuberg tetőn zordnak tűnik, de nem volt vészes, tk. itt krókusz-tenger látványa kellene, hogy fogadjon ezidőben. 

Heuberg

Megláttuk az első Hüttét a Daffnerwald-Alm-on a Laglerhütte, tömve volt, esélytelen volt bejutni. Innen tovább megint az erdőn át vezetett az út. Hamarosan elérkeztünk egy zarándokúthoz, ami egy fazsindelyes erdei templomhoz vezet.

Laglerhütte 1.050 m


Lefelé érkeztünk, olvadt a hó

Visszaérkeztünk a Duftbräu fogadóhoz, és ígéretünkhöz híven éhesen betértünk... :-)

Duftbräu bejárata