"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2014. szeptember 4., csütörtök

Szemelvények egy hosszú hétvégéből 1. Hechtsee

Amikor szeretteim közelegvén díszbe öltözik a szívem a legszebb érzések egyike hat át. Olyankor minden más mellékvágányra kerül, csak ők és mi létezünk és akkor még az időjárás is zabolázva fut velünk, úgy ahogy az nekünk jó. Valaki gondoskodik rólunk ?...   Köszönöm.

A Hechtsee-t körbejárni felér mindig egy kalanddal. Részletesen már írtam itt róla. Most az ősz küszöbén feketefenyő helyett gombaillat és frissen vágott faillat lengte be a tavat. Hamar kiderült, hogy nem sokkal irdatlan pusztítást végzett itt a természetanya. Több méteres fákat gyökerestől döntött ki a szél, a helyreállító munkák folynak ahol szükséges. Több helyen a természetre bízzák a temetést.

Hechtsee


Gyökerestől kifordult fák



Búcsúzene...
Fa illat

Évek óta áll itt üresen egy ház, elgondolkodtató felirattal, vajon hol lehet, él e az, aki ezt a feliratot kérte a homlokzatra...
Heit`rem Sinn und stiller Freud hab ich dieses Haus geweiht - Derűs értéket és csendes örömöt szenteltem ennek a háznak.
 


 



Régi korok nyomai, címer, monogramm és évszámok a sziklákba vésve.
  


Kén
 
A lombok közül felvillanó Wilder Kaiser





Pontyok
Vizimenta
Enyves zsálya
Eddig csak itt a tó körül és Ebbs erdeiben láttam egy enciánfélét, odahaza fecsketárnics néven ismeretes védett növényt.
  
Fecsketárnics
Hamarosan bontja szirmait a hideg évszakok virága a hanga, ez pedig a nyár végének egyértelmű jele.

Hanga



Pici vörösbegy billegette magát a sötét aljzaton, cseppet sem félt tőlünk.



"A könyv olyan, mint a gomba, amilyen jóízű, tápláló az egyik, épp úgy valóságos émelygő méreg a másik." (Mikszáth Kálmán)





 







“Nincs olyan ember, aki nem eszik, nem iszik, de csak kevés olyan van, aki méltányolja az ízeket.” (Konfuciusz)