Wildbichl Alm Kaiser-völgy

A reggelinél bogarásztuk túrakönyvünk lehetőségeit. A téli hónapokban kevés hütte/alm tart nyitva és nálunk már-már bevált szokás lett, valahol odafenn megpihenni és frissítőre, melegítőre esetleg némi harapnivalóra, a látvány befogadására a hütte teraszán vagy a kemence melegénél. 

Az osztrák bajor határ közelében találtunk a Wildbichl Alm-ra (1140 m), akik egész évben nyitva vannak. Két órányira a Priener Hütte-től.

Ha már az év elejét a császárnál (Kaiser-hegység) kezdtük, akkor úgy illik, hogy az évvégén is tiszteletünket tegyük nála.

A Müllner Alm (730 m) parkolójánál a kút kávája ugyan jeges volt, de kellemes 4-5 fok áradt a hegyek felől.

A pár napja esett hó felülete megfagyott és a túrabakancs korcsolyacipőként csúszott ki a lábunk alól.

Egyszer csak eltűnt az út és meredek mohás sziklákon keresztül kellett felkapaszkodnunk. Ilyenkor nem segít a túrabot csak a kézzel kapaszkodás a köveken, fákon, gyökereken.

Ez már az osztrák területen állhat

Ha meggörbülve is...

Könyvünk írója szerint az egyik legszebb kilátás nyílik odafenről a Kaiser-völgyre, már vártam a találkozást. Sejtettem, hogy messzire ellátunk majd a főnnek köszönhetően.

Amint kiértünk az erdőből...

Kaiser-völgy

Kufstein

Még egy kis meredek

Könyvünk írója valóban nem túlzott, a látvány csodás. Ide is egész biztos, hogy nyáron is ellátogatunk. A tiroli Wildbichl vendéglősnél aznap zártkörű rendezvény volt vadászoknak - ami ugyan nem volt kiírva - mégis egy forró teára, kávéra maradhattunk. A völgy a havas hegycsúcsokkal annyira elvonta a figyelmem, hogy az Almról el is feledtem egy fotót készíteni.

Szupercella

Tegnap egy félelmetes, ugyanakkor hihetetlenül érdekes és számomra szép természeti jelenség megfigyelői lehettünk az Alpokban.

1.000 m-en jártunk fenn, itt is nagy meleg (30-33 fok) volt nemcsak lenn a falvakban, várható volt a zivatar.

Még vígan sütött a nap, hűsöltünk az árnyékban, mikor az Alm dolgozói csukták le a napernyőket, rámoltak el minden könnyen mozdíthatót. Kérdésünkre “ jön a vihar?” igenlő választ kaptunk és a távolban, az olasz Alpokon túl már láttuk is megváltozott az ég színe.

Valami készül

- “Mennyi időnk van még?” 

- “Ca. ½ vagy ¾ óra.” jött a válasz.

Indultunk hazafelé (autóval voltunk) pont abba az irányba, amerről a sötét színek érkeztek. Azt hamarosan követett egy oszloposan haladó felhőréteg, benne esővel. Folyamatosan villámlott, dörgött. A rádió azonnal értesítette az érintett területeken tartózkodókat a fokozott figyelemre, zivatar jégesővel érkezik.

“Szupercella általában heves zivataroknál jön létre, melyek zivatarláncokba fejlődnek.

Amikor egy forró, meleg periódust egy markáns hidegfront szakít meg, zivatarláncokba rendeződhetnek. A zivatarláncok szabályosan rendezett viharfelhők, amik több kilométer hosszúságúak is lehetnek. Az ilyen láncokban kialakulhatnak fejlett zivatarfelhők is, amelyeket szupercellának nevezünk. A szupercella hevesebb, mint egy átlagos cella vagy zivatarfelhő, mert a szupercellából akár 2 cm-es vagy nagyobb jég is hullhat, akár 100 km/h széllökés is lehetséges, és a villámok száma percenként meghaladhatja a 80 000 kisülést. A szupercellából nem kizárt, hogy kialakulhat egy-egy tuba vagy tornádó. Az ilyen szupercellák kipattanásakor abban a régióban, amiben kipattant, előfordulhat a piros riasztás is, amely igen erős vihart jelent.” Wikipédia

Még az olasz Alpok felett

Mögötte már süt a nap

Már Bajorországban jár

Nagyon szép természeti jelenség volt! Jó időben, jó helyen, most főleg biztos helyen voltunk, amikor mindezt megfigyelhettük.

Később irányt változtatott, jött felénk, élénkült a szél, de el nem ért, csak a szele némi esővel. Végre lehűlt a levegő, elviselhető 22 fokra.

Zahmer Kaiser

Az első túra a császárhoz vezet

Már jó ideje, hogy nem jártunk a hegyekben és igen hiányzott! Az év második napján mi is lehetett volna szebb és jobb kezdete az évnek, mint egy “kiadós” túra felfelé. Abban reménykedtem, hogy havat is látunk majd és nem csak messziről, hanem karnyújtásnyira. Ez a kívánságunk még nem valósult meg, sokkal inkább a tavasz szele lengedezett a Kaiser völgyben.

Kufstein mellett Ebbs település szalamandrás kútjától indultunk az általam elnevezett “gyilkos lépcsőkön” felfelé. Mintegy 300 lépcsőfok nem épp kényelmes fokokkal. Többször jártunk már ezen az úton és az eleje ugyan erőtpróbáló, majd később kellemessé válik. Magányos szenvedésemben bevillantak a beigli és társai képei az ünnepek alatti időből...

Szalamandrás kút

"Gyilkos lépcsők"

Kufstein némi ködpaplan alatt, háttérben a Pendling (1.563 m) magaslik

A karácsony még csak kilenc napja múlt, erre emlékeztettek az út során feldíszített fenyőfák is a völgyben. És azt kell mondjam először csak ezek a fák emlékeztettek bennünket arra, hogy tél van.

Erdei karácsonyfák

 

A levegő illatában a tavasz bújkált. Sarjadó, zöldelő növények illata, főképp a mezei kakukkfű és az egyre több nyíló tavaszt köszöntő virág. Igen, a nemes májvirág még ugyan picit álmos bimbócskái, de már egyre több helyen ébredeznek és lilulnak. Aztán a hanga apró rózsaszín harangocskái és egy számomra újabb növény. Sokat nyomoztam, mire megtaláltam mi is a neve. A pacsirtafű (Polygala chamaebuxus) apró pillangós virága szintén pompázik már. Normális körülmények (?) között márciustól júniusig tenné. Nem elhanyagolható, 800 m magasan járunk.

Igen csak korai nemes májvirágok

Korai hanga

Pacsirtafű

A háttérben már a Wilder Kaiser havas csúcsai

Látjátok az akrobatát?

Bevallom itt fotózáskor egy pillanatig aggódtam. Egy akrobata macsek ücsörgött az ablakban, alatta a mélység. Lenézett, némiképp megingott, megfordult és átugrott a közeli terasz korlátjára. Ezek a macskák!

 

Az almok, hütték között fotóztam egy érdekességet. Örömmel fogadnám az ötleteiteket, mit kaptam lencsevégre, mire jó, mire használják???

Mi látható a képen?

Betértünk a Pfandlhof fogadóba egy frissítőre, de sokáig nem időztünk, mert lassan szürkülni kezdett.

Lefelé könnyebb

A lemenő nap narancsos sugarai színesítették meg a ködbe burkolózott völgyet, Kufstein várát. Csodás színek búcsúzóul!

Az erdőn túl izzik az ég alja

Leírhatatlanul szép!!!

Ezek a csodás fények mennyei megnyitót adtak az aznap estére rendezett “1000 fény éjszakája” rendezvényhez, ahová mi is igyekeztünk a túra után! Erről a következő bejegyzésben!