Bizonyára ismeritek az érzést ködben sétálni. Vagy az enyhe szemerkélő esőben. Van-e a köd és az eső között egy átmenet? Van-e rá kifejezés? Nem tudom. A jelenség létezik.
A Steinbach mellett haladtunk a Mühltal úton amikor is mindezt megtapasztaltuk. A ködnél erősebb, de esőnek éppen nem mondható permetszerű szemerkélés kísért bennünket egész nap. A szokatlan jelenségben volt valami különleges.
Steinbach
Egy év alatt - mikor legutóbb ezt a túrát tettük - sokat változott a kiépített patak partja. A kövek “beilleszkedtek” helyeikre, a növényzet birtokba vette a kapott teret, természetessé vált a környék.
Aznap a patakot három házi kacsa is birtokba vette reggeli fürdésre és tollászkodásra.
Egy ötletes tyúkólat vagy inkább tojósházat is elhelyezett itt egy lakó, rajta felirat Tyúkok-hétvégi háza. Egyszerű talicskára házat épített, színesre festett és feliratozott. Nagyon ötletes!
Tyúk-víkendház :-)
Egy másik ötletes dologra a hang alapján leltünk a patakcsörgedezésben. Egy szerkezet, ami a víz által kerül mozgásba.
A Steinbach melletti utat is már többször bejártuk, de úgy tűnik más időszakban, mert ennyi kosbort még nem láttam itt nyílni! Útszélén, lankákon, tisztásokon már messziről vírítottak lándzsás virágfejeik. Világos, sötétebb lilás-rózsaszínűek. Sokak már elnyílóban.
Már elnyílóban
Piros madársisak
Az
nem igazán világos, miért is illetik ezt az orchideát piros jelzővel. A
virág színe rózsaszínes-lilás esetleg fehér. Bizonyára van pirosas
változata, még sosem láttam.
A kosborok mellett volt más szépség is.
Hölgymál
Mezei varfű
Nagy völgycsillag
Zsurló
Harangvirág
Lizinka
Fehér nadálytő
Nadálytő
Törpe harangvirág
Valaki alapos munkát végzett egy nagy lapulevélen. Szinte a teljes levél finom részeit lelegelte, alig maradt neki hely kapaszkodni.
Hol elhagytuk a Steinbach patakot és erdős részen haladtunk, hol közvetlen a víz mellett. Hol aszfaltozott út vitt, hol az erdei gyalogút.
Jó összehasonlítani egy-két év különbséggel a fotókat ugyanazon helyről. Mi változott, mi maradt változatlan.
Két éve Pünkösdkor jártunk a Mühlweg útján a Steinbach patak mentén. Érdekes volt látni hogy változott a patakpart, igaz az akkori kirándulás pár héttel később volt.
Azóta kreatív kezek hozzám is közelálló művekkel díszítették a patak partját... Nem eldobálták amit ott találtak, környezetbe illően felhasználták.
Steinbach Nußdorfnál
Egy korhadt és megfaragott fa mint éjszakai lámpás
Az út ezen szakasza a hegyek árnyékában fut fel, kevesebb napsütés ér ide, ez a növényzeten is jól látszik. Itt még javában virágzott a májvirág és egy megkésett farkasboroszlán is - az első alpesi virágok egyikei - holott másutt már csak a levelek fedezhetők fel.
A naposabb lankák viszont virágszőnyegekkel tarkítottak, télizöld/meténg, kankalin, ibolya, ösztörűs veronika, boglárka telepek.
Májvirág
Farkasboroszlán
Fázós szellőrózsák becsukott virágfejjel
Kúszó boglárkák
Ösztörűs vernika
Meténg
Kankalin bokrok
Ibolya
Salátaboglárka
Zsurló
Lencsevégre kaptam az ikrás fogasírt és társát is, most virágoznak. Megint találtam ismeretlen növényeket, még nem tudtam beazonosítani, persze könnyebb lenne, ha már nyílna, de még csak bimbósak.
Ikrás fogasír
Bókoló fogasír
Mi lesz ebből?
És ebből?
A hűvös és nyirkos levegőnek köszönhetően mindenütt puha moha zöldelt.
A patak vízlépcsői nem változtak, ugyanolyan habosan hangosan zúdul az olvadó hólé a hegyekből alá.
Hangoskodók is jöttek libasorban... :-D
Amikor a fák és bokrok gyökerei nem fogják meg a lankák talaját, akkor következik be a földcsuszamlás.
A Mühltal-i hegyeket megkerülve közeledtünk célunk fele a Jägerhäusl fogadójához.
Visszafelé gyűjtöttünk a medvehagymák leveleiből, készült egy s más belőle, de erről majd a következőkben.
