A madarak és fák napján két kerékre pattantunk és a közeli Simssee tavat vettük célba. A tavat körbe lehet kerekezni (20 km), de csak az egyik oldala az, ami közvetlen a tó mellett vezet.
Kezdetben szürke gomolyfelhők riogattak bennünket, esőkabát hátizsákban, aztán mégsem volt rá szükség...
A tó környéke csendes volt a madarak és fák ünnep-napján, az illetékesek énekeltek, kísérőnek a tücskök és sáskák jelentkeztek, a fák zöldülnek, virágoznak.
A nedves réteken boglárkák sárgállottak, fűfélék hajladoztak a szélben, a nádasok környéke is burjánzott a zöldtől, minden virágzott, vizimentaillat terjedt a levegőben. Az év legszebb időszaka ez!
 |
| Zsurlós látkép |
 |
| A túlsó part |
“S ez lett fontos az Istenek előtt.
Áldottak voltak a titkos erők,
melyek a túlsó partra vittek át,
ahol a lélek elejti magát,
ahol gyógyul a fájó akarat,
ahol bilincsét oldja a tudat,
ahol levedli magányát az Egy,
ahol a Sokba az ember hazamegy,
ahol félelem és vágy megszünik,
ahol az ész nem érzi szárnyait,
ahol a cél leteszi fegyverét,
ahol tárgytalan merengés a lét,
ahol úgy ringunk, mint tücsökzenén,
ahol már puszta közeg az egyén,
ahol én jártam: minden pillanat,
ami csak rávesz, hogy felejtsd magad:
ami, álmodva, a vég gyönyöre,
s ha ébredsz, a költészet kezdete.” Szabó Lőrinc: A túlsó part
Elérkeztünk a tó feléhez és onnan a kilátás maga volt Odin csarnoka, a Valhalla kapuja...
Réti boglárkáktól sárgított zöld kaszáló mögött nádas, a mögött a tó, a mögött a hegyek, a Wendelstein még havas csúcsai.
 |
| Kosbor |
Tovább kerekezve egy kedves csöpp faluban (Thalkirchen) találtuk magunkat, némi házzal, háziállattal és egy dombon magasló templommal.
 |
| Festői táj |
Visszafelé betértünk egy Simsee parti vendéglőbe, ahol teltház volt, családok ünnepelték gyerekeik konfirmációját vagy első áldozását, várnunk kellett. Nézelődtünk a tóparton, kellemes zsibongás vett bennünket körül, a gyerekőcök szaladgáltak a lankán, a parton, szappanbuborékokat fújtak a tavaszi időbe...
