"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2013. november 25., hétfő

Egy vízesés kísértete, Walchsee a novemberi napsütésben

Szikrázó napsütésre ébredtünk a 4-5 fokos friss novemberi napon. Irány a hegyek, az avar illatú erdők, a patakok csobogása!
Aztán az osztrák hegyek többségét sűrű felhőlepedők leptek be, de a nap ereje biztatott, nem tart soká s eloszlanak a semmiben.






Kufstein vára

Kufsteint megkerülve Ebbs település külterületén indultunk az erdőn át felfelé a Kruck vízesés felé, közvetlenül az ebbsi egzotikus állatkert mellett.




A monda szerint az 1100-as években állott itt egy magas sziklán a lovagok védővára. A lovagnék és gyermekeik részére a völgyben egy külön kastélyt építettek és e kettőt egy titkos úttal kötöttek össze. Egy nap furcsa zajokat vélt hallani az egyik várhölgy, amit senki más nem érzékelt és arra kérte a szolgálókat, hogy gyorsan menekítsék a gyermekeket. Amint a szolgálók kimenekítették a kicsiket egy hatalmas lavina mosta el a völgyi kastélyt a várhölggyel együtt, akinek a katonák a nyomát sem lelték többet. Azóta többen véltek itt látni egy fehér ruhás nőt kísérteni az ebbsi vízeséseknél, amint a gyermekeit hivogatja.
A várból és a kastélyból mára semmi sem maradt, a titkos alagút bejáratairól sincs bizonyosság, ami ma is áll a St. Nikolaus Kirchlein...

A vízeséssel szemben egy fa nyugágyat helyeztek el a kirándulóknak (?), akinek van kedve hosszabb ideig itt nézelődni. Lehet, hogy nem csak a 4-5 fok hideg késztetett a mielőbbi induláshoz, kifelé az erdőből a napra….? :-)








St. Nikolaus templom

Wendelstein a déli oldalról az adóállomással

1.200-1.400 m
Kút az erdő szélén, ahol nyaranta a szomjunkat olthatjuk, már elzárták a fagy miatt.









Hegyi ragadozók bevetésen...









Varjúháj
Ki van odabenn?








Walchsee

kövek





Advent áll a küszöbön