A Tregler Alm-hoz terveztük az n-edik túránkat és már gyanús volt, hogy a parkoló előtti útszélen sorakoztak az autók, alig akadt hely.
Kiszállva előttünk, mögöttünk zsinórban menetelt a tömeg felfelé a 951 m-re. Kopogtak a túrabotok a felszórt úton, sokan hangosan beszélgettek.
Nem volt kedvünk aznap beállni a sorba és egy gyors döntéssel az első kereszteződésnél balra letértünk az útról.
 |
| Mocsári gólyahír |
Senki sem haladt előttünk sem, mögöttünk sem. Nagy sokára csak egy lovas pár galoppozott el mellettünk.
Szépen sütött a nap, végre csend vett bennünket körül. A távolban egy ragadozó vijjogása hallatszott. Kényelmes emelkedővel vitt az út bennünket fel a hegyre.
Ismét elszórtan álló házak mellett haladtunk. Csodás kilátással a hegyekre élnek itt az emberek, szinte magukban, szomszédok nélkül.
 |
| Kár, hogy páradús, de még így is... |
Sokan tartják/tenyésztik errefelé is a szőke lovakat, a Haflinger-t. Ezt a hegyi fajt korábban kizárólag munkalóként használtak. Mára sokan kedvtelésből, lovaglásért. Érdekessége, hogy az első klónozott lovat (Prometea) ebből a fajtából szaporították.
A barna és vöröses szőrű lovak különös jegye a szép világos, szőke sörény. Olyannyira, hogy ha a sörénybe sötét szálak kerülnek, akkor azokat a példányokat szigorúan kitiltják a tenyésztésből, így őrizve meg a fajtatisztaságot. Hazájuk Dél-Tirol, mára Bajorországban is igen elterjedt ez a nyugodt, munkakész és teherbíró fajta.
 |
| Az idei pockok nagyon kíváncsiak |
 |
| Abba az irányba tartunk |
A kocsiút szélességű út egyik oldalán régi lakóház gazdasággal, a másik oldalán egy kápolna ferde tornya. Amikor visszanéztem az első gondolatom az volt, a kép lehetne 300-400 évvel ezelőtti is (egy-két apróságot leszámítva).
Volt benne valami hihetetlenül megnyugtató, valami kellemes varázs. És ez a kép azóta sem megy ki egyikünk fejéből sem.
"Ma ott vagy, ahova a gondolataid hoztak, holnap ott leszel, ahova a gondolataid visznek."James Allen
 |
| Amikor a szívével lát... |
Felérve a lépcsőkön egy kisebb vargakanyar után elértük a Hocheck nevű hegyi fogadót. Túrázók, bicósok, motorosok már pihentek, de autóval is többen érkeztek a több irányból megközelíthető bajor fogadóhoz.
Egy frissítő és finom házi rebarbarás süti mellett élveztük a kerthelységben a napsugarakat. Érdemes lesz ide visszajönni ebédelni, estebédelni, nagyon guszta bajoros ételeket láttunk felszolgálni. Az árak is elfogadhatóak.
Rengeteg volt erre az erdei kankalin, sárgán virítottak az útszéleken.
Hamarosan elértünk egy újabb kis kápolnához, melynek szintén története van. Nem is akármilyen...
A kis kápolna története 1607-ben kezdődött. Ezt bizonyítja a belső falak egyikén megmaradt adatok, egykori építtetője W. S.
Változtatás a nagybőgő formájú ablakok behelyezésével, a harangtorony egy harangra csökkentésével és a szokatlan galériás bejárat hozzáépítésével történt.
A szokatlan létrejötte a kápolnának a következő. W.S. gazda földjein egy éhes zarándok az ott talált termésből csillapította éhségét. A gazda elkapta őt és haragjában öntörvényűen felakasztotta. Büntetésül egy kápolnát kellett a gazdának építenie. Ezért is hívják a kápolnát Koloman-kápolnának is, Szent Kolomanról a felakasztottak védőszentjéről kapva a nevet.
A kápolna zárva volt egy lakattal. Magántulajdonban van 1957 óta.
A négy oszlopos csavart oltár a képpel 1690-ből.
