"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sípálya. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sípálya. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. április 24., vasárnap

Sárga, mint a pipitér

"Ne rohanj és ne emészd magad, csak látogatóba jöttél ide, ezért állj meg, és érezd a virágok illatát!" Walter Hagen


Oberaudorf városkában a Hocheck lábánál kerestük és találtuk meg a tavaszt. A sárga pitypangos kaszálók, a havas hegyekkel a háttérben, a hagymakupolás templom kíséretével, a festett homlokzatú házakkal mind tipikus bajor idill...

Oberaudorf







Ikrás fogasír

Tengernyi medvehagyma lepte el az erdők alját.

 
Medvehagymás
Itt, az erdő szélén található egy kedves, kavicsokkal kirakott kút, az egykori bajor király tiszteletére. Egy korábbi nyári kiránduláskor már írtam róla is egy zenei-irodalmi túra alkalmával.



Más is élvezte a napsütést rajtunk kívül...


Tücsök
Cserebogár
Szorgos rigó csőre mohával tele







Egy pékség 1625-ből. A híven őrzött hagyomány szele lengi körül az épületet kívül-belül.






Kedves, invitáló szavak egy fogadó bejárata felett, mely múltja 1767-re nyúlik vissza.



Oberaudorft hegye egy igen kedvelt sípálya a havas hónapokban. Nyáron bobpálya is lehetőséget nyújt a hegyek szerelmeseinek. Ott jártunkkor épp a renoválás utolsó simításait végezték az évnyitó előtt.

Gyakorló lesiklók

Felvonó, sánc, bobpálya
 
Rálátás Oberaudorfra
Havas Kaiser-hegység
Míg ezt a bejegyzést írtam, a háttérben a helyi adón épp a környékről volt szó. Oberaudorf, Kiefersfelden települések körzetében található a Reisach kolostor, ahol két páter szolgál. Érdekességük, hogy ők nem csak az egyháznak élnek, hanem szenvedélyes nagymotorosok. (Még mindig meg tud lepni, hogy a bajoroknál az egyház mellett/vele még mi fér meg a legnagyobb egyetértésben…)
Szóval, a napokban volt egy nagy összejövetelük, ahol az összes motrost és motorját megáldották. Erre az összejövetelre a közeli és távoli bajorokon kívül sokan jöttek az osztrákoktól, lengyelektől és Magyarországról is.

2014. március 5., szerda

Lent a tavasz, fent a tél…

Rég volt, hogy a hegyben jártunk (bár ugye, ez is relatív..), párom is én is igényeltük már… nosza! Kráterhegyünktől és a Schlierseetől légvonalban pár km-re jártunk, egy kora tavaszi hegyi kirándulást terveztem 1.000 m fölé. 

Hófödte kráterhegy

A Mangfall-hegységre esett a választás, körös-körül hegyek, mintegy 12 nagyobb hegy kerül itt megemlítésre, ahol a Rotwand az 1884 m-el a legmagasabb.
A meredek kocsiszélességű emelkedőn sokan jöttek-mentek, hamar elértük a hóhatár magasságát és a lenti tavaszi időből (vissza vagy inkább bele)csöppentünk a zord télbe. Kezdetben nagyon erősen fújt a szél, sütött ugyan a nap, mégis jó szolgálatot tett a kapucni.


Út a Spitzingsee felé (egy újabb kirándulás célja lesz)
Elértük a hóhatárt
Tél


Meglehetősen meredek volt az emelkedő, és ami még nehezített rajta, az olykor kásásan olvadó hó vagy a helyenként síkos jeges felületek. Jó pár lépés lemaradással mentem párom mögött. Fogyott a levegő(m), szívem pumpált, lüktetése a füleimben gongott… (vándorbotok az autóban…:-S)
Rövid small-talk a férjemmel:
Én: nem értettem mit mondasz, várj, mert ha előrefelé beszélsz, nem hallom.
Ő: gyere velem egyvonalba és akkor hallod, gyere gyorsabban.
Én: döm-dö-döm…
Ő: hogy mondják magyarul “gyere gyorsabban” ?
Én: (füllentően) a magyarban erre nincs kifejezésünk… mi csak azt mondjuk “várjál” vagy “lassabban” … höhöhö (pirulós szmájli)
Ő: na, ne már! Legközelebb megkérdezem Apudat, hogy igaz e..?
Ezen jót nevettünk! 
Majd úgy kimelegedtünk, hogy lekerült a kapucni is és a kabát cipzárját is lehúztuk. A hegy szélvédett oldalában erősen sütött a nap, napszemüveg nélkül vakítóan fehérlettek a szemközti hegyek.










Azért jól esett, amikor a meredek alább hagyott és lankásabb részek jöttek, jó lett volna egy padra leülni, picit megpihenni, a csendet élvezni, de a pad foglalt volt…


A naposabb lankákon vagy az átmelegedő kövek között már a tavasz ereje itt is tolakodott.



Májvirág
 
Megérkeztünk az első Hüttéhez Obere Firstalm (1.375 m), itt pont jó lesz szétnézni, megpihenni valami melegítőt inni, döntöttük el.
Az Alm egész éveben nyitva áll (szünnap nélkül) 17 szobával, szánkóbérléssel télen várja a hó szerelmeseit, nyáron a kirándulókat. Szervezett rendezvényekkel, eszem-iszommal, gyerekmókákkal kedveskednek, sőt hegyi esküvők megrendezésében is specialisták.

Obere Firstalm 1.375 m


A szemközti hegyeken válogatni lehet a sípályák, szánkópályák között.

Lenn a völgyben Untere Firstalm


Az Alm terasza
Benn a fogadóban a falon egy régi bajor citerára lettem figyelmes, már csak kiállítási tárgy, de egykor biztos valaki játszott rajta. Óvatosan megpendítettem… működik.:-)

Citera
Mire kijöttünk a fogadóból megváltozott az időjárás, sűrű felhők telepedtek a hegycsúcsokra, eltűnt a nap, szürke hideg ólálkodott a völgyekbe, megegyeztünk, hogy aznapra ennyi elég. Lefelé a hegyről könnyebb és gyorsabb is volt a tempó. 

Szürke felhők lepik el a hegycsúcsokat
Másnap, mikor felkeltem eszembe jutottak nagyanyám szavai : “érzem a forgóimat”. Már tudom, mire gondolt...