München Olimpia park

A mai naphoz hűen a ma megkezdődött Oktoberfestről is írhattam volna, de azt már megtettem részletesen itt ebben a bejegyzésemben.

Gunther von Hagens plasztinációk múzeumának meglátogatásakor a kiállítás után tüzetesebben  szétnéztem az olimpia parkban is. Az esős napok kedveztek pár napos órával, így érdemes volt felmennem a tv-toronyba, hogy szétnézhessek a parkban, a városban esetleg a távoli Alpokra.

Az 1972-es nyári olimpiára készült szabadidő központ azóta is egy igen kedvelt helye a turistákon kívül a közelben lakóknak is. Rendszeresen járnak ide kocogni, görkorizni, úszni, kutyát, gyereket sétáltatni, piknikezni, vagy csak úgy a madarakat etetni, kiállításokra, sportrendezvényekre, zenei koncertekre. München zöld szíve él és dobog!

Már a gyalogos felüljáróhídról látható a park tervezőjének (Frei Otto) különleges formázata.

 

A híd túloldalán a BMW élménycentruma a modern formájával és a közel 100 m-es toronnyal is München szimbólumai közé tartozik.

 

Tv torony

Emlékszem amikor legelőször jártam itt mennyire ámulatba ejtett a park pókhálószerű szerkezete. Ez azóta sem változott, ahogy az építészeti szerkezet úgy a rajongásom sem. Az akril üveglapokból készült fényáteresztő szerkezet teret és védelmet is biztosít egyszerre, a fém formája és a hálós szerkezet követi a természet dombos-lankás formáját. Ha rásüt a nap, játszik a fénysugár a felületén. Micsoda érzés lehetett 1972-ben az idelátogató embereknek ez az akkor még kevésbé ismert építészeti stílus. Mára már az idő vasfoga látszik ugyan a vasszerkezeteken mégis most is varázslatosan természetközeli! Stabilitását azóta is bizonyítja.

Megcsillanó napfény a tv-torony forgó éttermének ablakán.

 

291,28 m magas tv torony

Alsó ablaksor az étterem, felső ablaksor a látogatói szint, ahonnan még két lépcsősoron még két szintet lehet felmenni.

Nincs az az erős többfogatú lovashintó, ami engem visszatartott volna, hogy a toronyba felmenjek (belépő 5,50 Euro 2014). A másodpercenként 7 métert megtevő lift pillanatokon belül elérte a 186 m-en lévő látogatói emeletet. A 181 m-en lévő éttermet ma kihagytam, oda majd kettesben jövünk el a párommal. Lassú körforgással - 49 perc 360 fok - ebéd vagy vacsora közben lehet München látképében gyönyörködni.

Megérte e felmenni számomra nem volt kérdés, a látvány magávalragadó!

A pókhálós szerkezet odafentről  mutatja csak meg igazán hasonlatosságát. Legszívesebben ott töltöttem volna egy egész napot és egy éjszakát. Esti kivilágításban biztos romantikussá válhat a környék.

A stadion

A park mesterséges tavai szintén a hullámvonalakat követik

Olimpia "hegyre" vezető hullámos utak

Olimpiafalu

Ebben a blokkban történt anno a terrortámadás

A Frauenkirche

BMW élménycentrummal

Allianz aréna

Az óriáskerék

Rengeteg látogató hagyta itt a kezenyomát a torony falán

Az ablakos emeleten minden irányban az üvegre van írva mely érdekesség melyik irányban található. Ezen a szinten kapott helyet a rockmúzeum is, fotók, hangszerek relikviák e témában.

A Chiemsee

:-)

Rockmúzeum

Működő wurlitzer

 

Amikor odafentről már mindent láttam körül kellett néznem odalent is.

A tó környéke csak úgy zsongott a rengeteg madártól; vadlibák, vadkacsák, sirályok, galambok, hattyúk, szárcsák mind arra vártak, hogy etessék őket.

Hattyúcsalád

Sirály

Vadliba

Vadkacsák szorgalmas ebédje

Mélázó szárcsa

Nagy pontyok a tóban

A tavon nem csak madarak élvezték a napsütést, hanem gyerekek jártak vizen… Egy levegővel teli áttetsző gömbben szaladtak a víz felszínén. Szuper lehet, egyszer én is kipróbálom! :-)

A tóparton híres zenészek, művészek kézlenyomatai kerülnek megörökítésre. Feltűnt, hogy egyiknek másiknak milyen apró a tenyere… :-) Néhány a sok közül...

R.E.M.

Elton John

Anastacia

Santana

Chris Rea

Joachim Fuchsberger - aznap halt meg :-(

 

Az úszoda

Kisvonattal is körbe lehet járni a parkot

Szemben az Olimpia "hegy"

Irány a hegy

Az Olimpia hegyről, ami a legnagyobb jóindulattal is csak egy domb, szép a kilátás a parkra, a városra. Erős szélt fújt aznap odafönn (hallható a vidón is) egyre több felhő érkezett.

 

Lefelé a dombról a zöldben egy legelésző nyuszit vettem észre. Nem különösebben ijedt meg, sem a közelben sétálóktól, sem tőlem, ahogy lassan közelítettem egy-két fotó erejéig, de még az itt-ott kószáló kutyáktól sem igen tartott.

Indultam visszafelé, még a BMW élménycsarnokba bekukkantottam.

Tükröződő Olimpiafalu

Megtaláltátok a magyar köszöntést?

Viszlát csillogó világ!

Diófa

"Boldogok, akik észreveszik a diófában a bölcsőt, 
az asztalt és a koporsót és mindháromban a diófát, 
mert nemcsak néznek, hanem látnak is."  Gyökössy Endre

Őszi kanyar

„...eljár az idő, ősz a nyárra,

szelek érkeznek a világra,

madarak, felhők útra kelnek

országútján a zord egeknek. Pilinszky János: Ég és föld gyermeke

Dália

Végre nem esik, végre az a fáradt nyárvégi őszbe hajló idő van. Hív a természet, a bordó illata, a bágyatag színek, a kiforrott formák. Minden érik, beteljesedik, elcsendesedik.

Felfedeztem egy jó kis gyógynövényes részt az Inn partján, távol a szennyező anyagoktól. Találtam nagy szemű mosolygós kökényt, roppanós homoktövist. Szedtem is gyorsan mindegyikből egy jó marékkal. Méghogy a kökényben nincs cukor… úgy ragadtak az ujjaim a szedés után! Visszajövök még, jó lesz teának majd a télen. A homoktövis már most is finom pici mézzel édesítve, kellemes szaftos roppanós szemek.

Piroslik a csipkebogyó várja az első deret. Érik a sok-sok mogyoró és dió, erre is odafigyelek. Hazafelé még pár szem gesztenyét is találtam a sok színes levél mellé.

 

Kökény

Homoktövis

Csipkebogyó

Mogyoró

Szülők mesélték, hogy egy fecskepár kicsit későn költött és a kései fészekaljból egyetlen kisfecske maradt csak meg. A fecskepár nagy szorgalommal eteti utódját, még nem repültek délnek, nem akarják hátrahagyni picinyüket. Remélem sikerül nekik és a kicsinek felerősödni, hogy meg tudja tenni az előttük álló hosszú utat! :-)

Más. Korábban is gyűjtögettem úton-útfélen a talált diókat, mogyorókat. Kabátzsebben, táskában minden ősszel található volt nálam belőlük. Amikor több összegyűlt a teraszon egy üres virágcserépben gyűltek a földijók. Egyik cserépben a diók másikban a mogyorók. Egy reggel arra lettem figyelmes, hogy egy szem dió a cserép mellett fekszik. Visszatettem. Másnap reggel szintén mellette volt. Harmadszorra is így lett, de akkor már nem tettem vissza a cserépbe. Vártam. Valaki jár a teraszunkra éjjelente. Nem történt semmi. Hetekkel később értettem csak meg az okot. Már tél volt. Gondoltam megtöröm az egy sütire való diókat, mogyorókat. És lám, az a dió, ami a cserép mellé ki volt rakva belül üres volt, csak az az egy. Köszönöm kis segítőm a figyelmességet! Az idén is fogok földijót gyűjteni. :-)

Gunther von Hagens - Plasztinációk

Gunther von Hagens (GvH) plasztináció kiállítása (Körperwelten) nem volt újdonság, - de várva várt! - tudtam mire számíthatok, 8-9 éve láttam először Münchenben a különleges preparációval készített emberi testek, szervek gyűjteményét. Először negyedmagammal láttam ezt a világon egyedülálló kiállítást, ezennel szerettem volna csak az anatómiára koncentrálni és annyi időt szentelni egyes dolgokra, amennyire nekem van szükségem. Csak én voltam és a plasztinációk, megszűnt az idő, a világ körülöttem.

Kezdetben a kiállítás sok felháborodást és vitát keltett világszerte, mára cenzuráltabb módon járja a patológus-művész egyedi múzeuma a városokat, országokat.

Aki nem tud túllépni azon, hogy a kiállított alkotások egykor olyan emberek voltak, mint bármelyikőnk, az jobb, ha nem nézi meg az egyébként igen érdekes és tanulságos kiállítást élőben. A plasztinációk önkéntes felajánlásból kerültek az anatómushoz és manapság egyre többen ajánlják fel testüket e célból a patológusnak.

“Fiatal korból nézve az élet még egy végtelen hosszú jövő, idős korból nézve egy rövid múlt. Meg kell öregedni, sok évet megélni ahhoz, hogy felismerjük, milyen rövid is az élet.” Arthur Schopenauer

A müncheni kiállítás “Der Zyklus des Lebens” - “Az élet ciklusa” tanító, felvilágosító célú anatómiai kiállítás az élet kezdetétől a különböző beteg szervek, műtétes korrekciók bemutatásán keresztül ösztönöz bennünket az egészséges életmód fenntartásához. 

“A dolgokat nem annak látjuk amik, hanem annak, amik vagyunk.” Thalmund

 

A többnyire férfi plasztinációk különböző tevékenységi pózban(pl. sakkozó, kosárlabdázó, korcsolyázó, gyűrűn tornázó) szemléletesen mutatják az izomzat, csontozat, idegek, erek felépítését testünkben. A különleges eljárással készült hosszanti és harántmetszeti szeletek a testről, szervekről megvilágítva szintén jól vizualizálják az emberi szervezet felépítését. 

“Testetek a lelketek hárfája” Khall Gibran

Az emberi embriók életszakaszai egymás után felsorakoztatva, növekedésüket mutatva az egyik leggyakrabban körbeállt szemléltető.

Az első kiállításon többeket sokkolt a terhes nő hasában a magzattal. Ez a plasztináció már nem volt része az idei kiállításnak. GvH-hez hűen mégis az első fotók polarizáló (már-már sokkoló) művészi felvételekkel indították az anatómiai múzeumot. GvH fekete kalapban mezítelen testtel fekszik az anatómiai asztalon körülötte hét csontváz, az egyik GvH felé hajol és egy szivet tart a kezében. A második fotón (fekete-fehér) keresztre feszítve egy plasztina felette papnak öltözve GvH. Van, aki értékeli ezt a humort, művészetet, van aki tovább lép.

Az anatómiai múzeum a müncheni Olimpiai park egy sötét termében, fekete falak között, mesterséges megvilágítással ellátott labirintusos helységekben lett kialakítva. Gyenge fény, árnyak, célirányos megvilágítások tették misztikusabbá az élményt.

“A test - egy életfogytiglani kihívás és véges életóránk látható tükre.” GvH

 

Az emberek után az anatómus jóvoltából már állatok plasztinációját is láthatjuk egyes városokban. Remélem annak is hamarosan a látogatója lehetek, ott biztos más élményeket kapok.

A weboldal legalább két órát ajánl a kiállítás megtekintésére. Két és fél órát töltöttem el, volt olyan plasztináció ahová visszatértem, újra olvastam a mellette álló információkat, elgondolkodtató idézeteket, volt ahol leültem és elméláztam.

Amikor jó pár éve alkalmam adódott egy patológián boncolás után részt venni információkat gyűjteni, akkor az egyéb szagok egy idő után a helység elhagyására késztettek.

Ellenben a plasztinációk semilyen szaggal nem rendelkeznek. A látogatók közül volt aki nem hitte el, hogy egykor élő emberek vannak kiállítva. Annak ellenére sem, hogy egyik-másik szemgolyóval rendelkezik és a “tekintet” élethű.

“ A dolgok mélysége is csak a felszínt mutatja” Gunther von Hagens

Főnix

Varsás Frigyes: Főnix

Súgja meg valaki, így a vég kezdetén,

Mi voltam én, fűszál egy nagy rét közepén,

Mely, ha nőtt egy kicsit, a csúcsát levágták,

Nehogy többen lássák, mint a többi társát?

Voltam tán jegenye, kicsinek született,

Mely hogyha nagyra nő, kémleli az eget?

Tépje bár a vihar, tördelje az ágát

Méltósággal állja, hiába tépázzák?

Voltam kis csermőke, eleinte serény,

Alig jut előre, mert hozama szerény,

Mely hiába szalad, nem ér el egy tavat,

Elnyeli egy mocsár, emléke sem marad?

Esetleg egy makacs, sebes hegyi patak,

Sodró lendülettel tenger felé halad,

Hajókat hord hátán, élvezi erejét,

Szeretettel áldják szépen csengő nevét?

Szabad madár voltam! Imádtam a szelet,

Magasan szárnyalva karcoltam az eget,

De a folyton növő vihart le nem győztem,

Meggyötört szárnyakkal a porban vergődtem.

Elégtem, mint főnix, de újjászületve,

Megújult erővel vágytam fellegekbe.

Gyenge már a szárnyam, de mint az angyalok,

Megújult erővel szabadon szárnyalok.

Szemelvények egy hosszú hétvégéből 3. csend és zene

Végül benéztünk Neubeuern központjába a csend és a történelem falai közé. A szökőkútnál mind a négyen bedobtuk a szerencsehozó Centet és kívántunk. 

Barátságos alkalmi sétatársunk is akadt egy időre…

Neubeuern a kastéllyal

Többször jártunk már itt, de csak ezennel fedeztem fel a Jakab út jelzését, itt is áthalad a falu központján egy tervezett út.

Camino

 

Csendélet

A csend után belevágtunk a megkezdődött rosenheimi sörfesztiválba. Zene, mulatság, nevetés, eszem-iszom.