Azt gondoltam, hogy a jobb oldalon elhelyezett “Kedvelt bejegyzések” a legtöbbet nézett oldalak listáját jelenti a blogban. Nem, legalábbis nálam nem. Feltűnt pl., hogy a “Szardínia lábnyomok 4.” per pillanat e lista ötödik helyén áll. Megnézve a bejegyzések listámban az egész szardíniai sorozat korábbi részei több látogatottságot mutatnak, mégis a 4. rész tűnik csak fel a kedvelt listán… döm-dö-döm...
De akkor milyen lista a kedvelt bejegyzések listája? Hozzászólás kedveltség sem lehet...
Az a tél, amikor minden együtt játszik. A hópihék összekapaszkodnak, a hőmérséklet kedvez a ropogós porhónak - olykor hófutásnak, elesésnek, belehempergésnek - a szél messze jár, nem rezdül semmi, minden természeti és mesterséges formára tiszta, fehér huzat kerül.
A kövek a patak partján hósapkát kapnak - de az is lehet, hogy hóvakond lakik alatta (köszi Bori :-) ) - a fák ágai tojáshabot öltenek, a háztetők ráncos hórokolyát kapnak, a művészi alkotások új értelmet kapnak, még az egyszerű kerítések is díszbe öltöznek.
Egyetlen élénk szín távol és közel
Egy sima, egy fordított...
Ki mit lát?
Érintetlenül
Előző este óta szünet nélkül esett a hó. Az a reggel, amikor sokan nem indulnak útnak, ha nem muszáj, mindenütt csúszósság. Kezdődik a báli szezon, az autók is táncoltak az úton.
A közeli vízeséses Jenbach folyó pontosan jó kirándulásnak ígérkezett. Bár ez a Wendelstein (1.838 m) hegyeiről lefutó sebes patak, néhol folyó minden évszakban gyönyörű. Nyári smaragd színét most fehér fodros varázsköpenyre cserélte.
Lakott területen letisztított utakon haladhattunk. Később a patak mentén, az erdőn át a már előttünk járó természetkedvelők tapostak nekünk utat.
Szerintetek?
Infopavilon
Elértük a vízeséses szakaszt, ahol a mesterséges vízlépcsők egymást követik. Jóval szelídebben zuhogott alá, mint a melegebb hónapokban, azért teljesen még nem fagyott be. A látvány csodálatos! Mindenki engedje szabadon a fantáziáját, ha ilyet lát, érdekes dolgokat fog felfedezni.
Mint a cseppkövek, csak jégből
Tojáshabos
A sűrű erdő talaját is hóval fedte. Minél feljebb haladtunk annál erősebben hullott a hó. Kezdetben dara, majd nagyobb pelyhek.
Kőomlás blokkolók
Egyszer csak a magas fenyők alatt haladva - talán egy madárnak köszönhetően - leomlott egy nagyobb adag hó, ami egy "minilavinát" indított el és beterített bennünket is. Hirtelen felocsúdásomból egy kép is készült.
Megcsendítettük a csőharangokat és indultunk visszafelé. A Café Millau meleg fogadója már várt bennünket.
