"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2017. január 10., kedd

A tojáshabos fák alatt, a jéggé fagyott vízeséseknél

“Bársonyos, tiszta és hideg,
Az égbolt felettünk remeg”

“Kábán, vakon, részegen,
Futunk át az életen”

“Akad, aki érti mit jelent,
Hogy az a húr csak megfeszülve zeng!” 
Ákos: Érintő


Az a tél, amikor minden együtt játszik. A hópihék összekapaszkodnak, a hőmérséklet kedvez a ropogós porhónak - olykor hófutásnak, elesésnek, belehempergésnek - a szél messze jár, nem rezdül semmi, minden természeti és mesterséges formára tiszta, fehér huzat kerül.
A kövek a patak partján hósapkát kapnak - de az is lehet, hogy hóvakond lakik alatta (köszi Bori :-) ) - a fák ágai tojáshabot öltenek, a háztetők ráncos hórokolyát kapnak, a művészi alkotások új értelmet kapnak, még az egyszerű kerítések is díszbe öltöznek.





Egyetlen élénk szín távol és közel


Egy sima, egy fordított...
 
Ki mit lát?

Érintetlenül






Előző este óta szünet nélkül esett a hó. Az a reggel, amikor sokan nem indulnak útnak, ha nem muszáj, mindenütt csúszósság. Kezdődik a báli szezon, az autók is táncoltak az úton. 
A közeli vízeséses Jenbach folyó pontosan jó kirándulásnak ígérkezett. Bár ez a Wendelstein (1838 m) hegyeiről lefutó sebes patak, néhol folyó minden évszakban gyönyörű. Nyári smaragd színét most fehér fodros varázsköpenyre cserélte.



Lakott területen letisztított utakon haladhattunk. Később a patak mentén, az erdőn át a már előttünk járó természetkedvelők tapostak nekünk utat.




Szerintetek?


Infopavilon

Elértük a vízeséses szakaszt, ahol a mesterséges vízlépcsők egymást követik. Jóval szelídebben zuhogott alá, mint a melegebb hónapokban, azért teljesen még nem fagyott be. A látvány csodálatos! Mindenki engedje szabadon a fantáziáját, ha ilyet lát, érdekes dolgokat fog felfedezni.










Mint a cseppkövek, csak jégből











 


Tojáshabos

 
A sűrű erdő talaját is hóval fedte. Minél feljebb haladtunk annál erősebben hullott a hó. Kezdetben dara, majd nagyobb pelyhek.



Kőomlás blokkolók





Egyszer csak a magas fenyők alatt haladva - talán egy madárnak köszönhetően - leomlott egy nagyobb adag hó, ami egy "minilavinát" indított el és beterített bennünket is. Hirtelen felocsúdásomból egy kép is készült.


 





Megcsendítettük a csőharangokat és indultunk visszafelé. A Café Millau meleg fogadója már várt bennünket.






Nem látszik a Wendelstein a hófelhőktől

“A télre várni kell.
Ó, a télre várni kell,
Hogy hóval fedjen el,
És ne ébresszen fel
Örök álmomból,
Örök álmunkból…” 
Ákos: Minden ami szép volt

22 megjegyzés:

  1. Gyönyörűséges fotókat mutatsz, az ember nem is tudja melyiket válassza. Itt a pár centis hónak is örültünk már.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Holdgyöngy, volt bőven miből válogatni.
      Olvastam, hogy arrafelé kevés vagy alig esett.

      Törlés
  2. ahh, nagyon szeretem a fotóidat, fantasztikusak,
    a vizes, az erdős
    de most ez a teás a sütivel
    imádom

    a "kimitlát"-ba én két ölelkező hattyút látok

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök Katalin, ha tetszenek a fotóim.
      Szóval Te ölelkező hattyúkat, köszönöm, hogy megírtad!

      Törlés
  3. Gyönyörű....bentről nézni....
    Nekem legjobban a vízeséses képek tetszettek - tényleg olyan csodálatosak, hogy ilyent ember nem is lenne képes teremteni.A nyomokból úgy látom, mások is kedvet kaptak a havas túrához - való igaz, csodálatos ilyenkor a táj.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Előttünk többen járhattak arra, ottlétünkkor csak kevesen, pedig milyen szép hely és ez az arca nem sokáig marad meg ilyennek! Ha szerencsénk lesz talán jövőre ismét.

      Törlés
  4. Jaj, de jó legalább képeken látni a csodás havas tájat, a természet alkotta szépségeket, azokat a gyönyörű fagyott vízeséseket! Soha nem hittem volna, hogy ennyire tud hiányozni az igazi tél! Nekünk eddig a hóesésből még nem jutott, csak a nagyon hidegből. Imádok pedig még havat söpörni is!
    A képen egy általam nem ismert vagy a valóságban nem is létező összeölelkező madárpárt látok és a közéjük bújó fiókájukat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez a tél nagyon tud hiányozni.
      Ölelkező madárpár - köszönöm - Katalin is hasonlót lát benne. :-)

      Törlés
  5. Gyönyörű, gyönyörű, gyönyörű!

    Azon gondolkodtam, hogy mikor volt nálunk ekkora hó...nem mostanában, az biztos.

    ki mit lát? a legelső gondolatom egy flamenco táncosnő ruhájának a fodrai volt :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Flamenco táncosnő... nagyon jó, ez még nem volt! :-)

      Törlés
  6. Álomszép és szemet gyönyörködtető sorozat. Köszönöm, hogy megosztottad és láthattam :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én köszönöm, hogy itt jártál. :-)

      Törlés
  7. Jó hobbit választottatok, a természetben lenni csodás, még ilyenkor a zord hidegben is megszépíti a hótakaró.
    A képeket köszi, még látni is szép, nem csak ott lenni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye, szerintem is? Mindig ad valami újat, felüdít, megtisztít.
      Köszönöm, hogy itt jártál és nyomot hagytál. :-)

      Törlés
  8. Nagyon szép a havas, jéggé dermedt táj.
    üvd

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem is, ha elviselhető a hőmérséklet. :-)

      Törlés
  9. Milyen költői a tél! A hó ugyanolyan gazdag formában, játékosságban, mint a tavasz színben és illatban. Évről évre egyre jobban szeretem a telet. Tiszta békét találni benne.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tökéletesen fogalmaztad meg, így érzem én is. :-)

      Törlés
  10. Most már bevallhatod, hogy titokban beugrottatok a kútba és meglátogattátok Holle anyót! :-) Egészen mesebeli képek!
    Nekem hattyú. Látom másnak is. :-) A vízesés jégszobraiban is van mit találni!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hollét nem láttuk, csak amit a párnáiból kirázott és tényleg mesebeli volt. :-)
      Úgy látom a hattyúk győztek! :-)

      Törlés