Párás tavaszi reggeleken

Mindig érdemes korán kelni, de ha a tavaszi felszálló köd reggelén tesszük, akkor már duplán megéri. Egy varázslatos reggel fényeihez varázslatos zenét ajánlok Yann Tiersentől az Amelie csodálatos élete című filmből. A sokat vitatott és ugyanakkor sokat imádott film egyik betétdala nagy zenekari változata a kedvencem.

Mint Amelie saját teremtett világa olyan volt nekem ez a reggel...

“Az élet nem más, mint egy előadás végtelen próbája, ami soha nem játszódik le.”

“A boldogság mint a Tour de France, sokáig várunk rá, aztán elrohan mellettünk.”

"Ha te nem volnál, érzéseim csak a régmúlt érzések árnyképei volnának."

“Furcsa az élet. Amíg kicsik vagyunk nagyon lassan telik minden majd hirtelen 50 évesek leszünk… és mindaz, ami a gyermekkorunkból marad elfér egy dobozkában, megrozsdásodva és összezsugorodva.”

Szállt a pára, mint a füst, mire hazaértem a hajamba, ruházatomba beleivódtak a páracseppek… hazavittem a harmatillatot.

Apró pillanatok - Részletek 5.

Ahogy a gyerekdalban “Esik az eső, süt a nap..” és milyen jó, amikor felsüt a nap és a párában az esőillat még intenzívebbé válik.

Mosolygó perec buxus :-)

 

Állati hétvége

Ahogy áprilisban májust éltünk meg, úgy most májusban igen csak áprilisi az időjárás. Hol süt a nap, hol szakad az eső, szélcsend és nagy szél váltják egymást, a hőmérő szála is a 24 fokról a 9 fokig zuhan.

Az osztrák kirándulás utáni nap reggelén szakadt az eső. Esőkabáttal, meleg ruhával felszerelkezve indultunk neki a samerbergi Hochries hegynek. Szerencsénk volt, felhős-borús volt az idő, de ott nem esett. Kirándulni azért lehetett. :-)

Az első, akivel találkoztunk egy kedves Micike volt, ragaszkodón jött hozzám, nehéz volt elszakadni tőle.

Mici

Hízelgő Mici

Huhúúú lemaradtam..

Felvonó és tehenek

Mécsvirág

Ikrás fogasír

A már sokadjára megjárt hegyi út ezennel igen könnyűnek tűnt, a vándorbotokat is szándékosan az autóban hagytam. Valószínű a rendszeres jogging, és erősítések meghozták gyümölcsét. Hamar elértük a középállomást (916 m) és a legutóbb oly teli Käser Almhoz most jó volt egy meleg teára betérni.

Idefenn is van egy fám, amit valami miatt megjegyeztem, figyelem. E fenyő érdekessége, hogy az egy tőről fakadó fa három felé ágazik szét és a hajlatokban erdei szamóca fészkelte be magát már évek óta. Ottjártunkkor épp virágzott a szamóca. Tavaly ősszel szüreteltem is belőle, talán szerencsém lesz és az idén is sikerül megkóstolni.

Dicki, a beagle, majdnem látott farkasok, Mici, a hegyi macska, tehenek...