"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2016. május 15., vasárnap

Csákberény és rétes

A két dolog úgy illik össze, hogy a településen megrendeztek egy rétesfesztivált.
Minden rétest szeretek, ami a világon létezik, főleg azokat, melyek nagyanyám rétesének ízére emlékeztetnek!
Csákberényben még nem jártam, így nem is volt kérdés, hogy ellátogathassunk oda.  A település a Vértesi Natúrpark déli részén található.

Vértesi Natúrpark
A pici faluban hamar megtaláltuk a rétesfesztivál központját, mindenki arra tartott és az illatok is odavezettek. :-)
A réteskészítés ügyes kezek mestersége, nem mindenki tudja. A vállalkozókedvűek ott benevezhettek, eltanulhatták gyakorlott készítőktől.
Érkeztünkkor már sokan kész rétesekkel vártak, de még akadtak gyakorlók. Hogy jobban menjen a munka népzene is színesítette e napot.




Ez bizony szakadozott, jajgatta is a készítője, ne fotózzam, ez már a maradék tésztából készült. A részvétel a fontos és a sokféle ízű rétes. Volt sós is édes is, meg tiroli, bár az fagyasztott volt és nem frissen nyújtott.
 

Mákos, túrós, meggyes
Tiroli
Nagyanyám rétesének az ízét sajnos nem találtam, majd legközelebb!
Pici falu  - pici rétesfesztivál.
Szerettünk volna a nem oly rég megnyílt Gróf Merán Fülöp Erdészeti és Vadászati Múzeumba is ellátogatni. Zárva volt, vasárnaponként zárva… Egy falusi megmozdulás alkalmával nem érte meg kinyitni a múzeumot? Sajnálom.

Hazafelé Gántnak mentünk, egy ebédre megálltunk. Tiszta és rendezett a település. Miért tűnik úgy, ahol sváb nemzetiség is él, ott mindig hasonló rendezett a közterület is.

Gánt - Szent Borbála szobor

Kirándulóknak való hely
Eszembe jutottak a gyerekkori kirándulások a környékről, Kőhányás, Vérteskozma, Várgesztes, Csókakő... Az árvalányhajak ugyanúgy lengedeztek a gánti lankákon, mint azelőtt.

Árvalányhaj