"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2017. július 13., csütörtök

Forró napok a Fraueninsel-en

A Chiemsee legősibb kulturális létesítményei közé tartozik a Fraueninsel kolostora. A cseppnyi kis sziget minden évszakban nyújt valami kedveset, valami látnivalót, helyet az elcsendesedésre. Rendszeres vendégei lettünk mi is, visszajáró helyeink közé soroljuk. Olykor sok látogatója ellenére is megtaláljuk benne a nyugalom szigetét. Van hova elhúzódni a 12 ha-nyi területen is.

A meleg vagy forró nyári napokon kifejezetten jól esik itt a hűsölés, mert a szigeten mindig mozog a levegő.
A Fraueninsel Bajorország legkisebb önkormányzati közössége és az egyik legsűrűbben lakott települése. Mégsem volt eddig számomra ott ez érezhető. Talán kivétel Advent ideje, amikor összegyűlnek egy kis forralt borozgatásra a népek, de akkor ez még jó is.
A szigetlakóknak nem csak szép napjai vannak, mert ha jön az árvíz, mint pl. 2013-ban, akkor megkeserítheti a hétköznapjukat. De a kis sziget újra kivirul.


A Klosterwirt fogadó rózsás fala

Folyamatos hajós közlekedés a sziget és a szárazföld között

A kolostor templomának hagymakupolás tornya - a sziget szimbóluma




Az épületegyüttes egy másik tornyában vörös vércsék laknak és ha jól látom épp egy elejtett zsákmánnyal a csőrében repül el az egyik. Talán nem felelt meg aznapra a falat.

Vörös vércsék zsákmánnyal


További szárnyas lakói a szigetnek a tőkés récék. Egyre több van belőlük, jól érzik magukat. Szelíden járnak-kelnek a strandolók, sétálók között. Olykor vicces dolgokat művelve, mert a táplálékért bizony még egyik-másik hátizsákba is benéznek.

Tőkés récék







Barázdabillegető

Egy elgondolkodó füsti fecske

A már félénkebb szárcsák maradnak a vízben


A hely jellegét és szellemét az itt álló női bencés kolostor a hagymakupolás harangtemplommal adja, mely a sziget egyharmadát foglalja el. A 700-as évek vége felé épült, az akkori bajor uralkodó Ludwig der Deutsche lányát, Irmengardot apácafőnöknek tett meg és helyezett ide. Több leírásban is megemlítik, hogy ez a kolostor sem maradt épen az akkori magyar hódítások (9 -10. század) brutalitásától. Igen, őseinkre ebből a szempontból nem lehetünk büszkék...

Az 1700-as évek elején a kolostort újraépítették és ettől fogva a sziget az apácák szigete lett. A gótikus épülettől függetlenül álló harangtorony már messziről - mint egy jelképe a szigetnek - látszik. A kolostor több részén a falakon római kori falfestményeket találtak a restaurálások során.  A krónikák szerint már az 1400-as években az apácák az itt termő/termesztett gyógynövényekből különféle gyógyhatású likőröket pároltak le. A nővérek ajándéküzletében a mai napig vehetünk az itt készült likőrökből, marcipánokból vagy egyéb ajándéktárgyakból.
I. Ludwig bajor király 1837-ben megalapíttatta az Irmengard gimnáziumot, leányneveldét, később szakiskolát, mely 1995-ig működött.

A kolostor maga nem látogatható, csak a templom és annak kápolnája, a temető és a karolingi kapucsarnok. Több tucatszor jártam már a bencés kolostor templomában, de még sosem készítettem fotókat. A bejárat előtt kérik a fotózás mellőzését. Ehhez képest aznap az összes látogató fényképezett odabenn és a nővérek nem szóltak senkinek. Így én is felbátorodva - persze vaku nélkül - készítettem el a benti szépségekről egy kis gyűjteményt.
A templom bejárata



Vajon hányan léptek át rajta az évszázadok során és koptatták el?
A kinti meleg után a templom hűs falai közt jól esett a nézelődés. Egykori falfestmények nyomai, márvány táblákba vésett szövegek, képek, melyek hűvös és tükörsima felülete megérintésre késztetett a melegben. Erős liliom illat terjengett és nyomta el az “öreg” nedves falak szagát.




Boldog Irmengard apácafőnök sírja










A fésűkagyló forma mindenütt jelen van

Ritkán látni, de itt még a templomi ülőpadok névtáblákkal vannak ellátva. Érdekes nevek, régi írásmóddal. Kinek-kinek pénztárcája szerint tudta megvenni - foglalni - a helyét a templomban. Nem furcsa, hogy "Isten házában" is megkülönböztették egymást, magukat..? Már akkor is a pénztárca szerint mérték az embert.






Köszönetnyilvánító táblácskák



Az oldalkápolna cirádás kovácsoltvas rácsa előtt ismét kérik a látogatókat csak imádkozásra használják a helységet. Kívülről készítettem képet. A mennyezet formája, megfestése különleges.




“A kor az elmében van és nem a szívben. Az értelem azt érezteti velünk, hogy mi nagyon öregek vagyunk, de abban a pillanatban, amikor a szívemet használom, én húsz éves vagyok. Látni akartam, hogy a szívnek van-e köze a fizikai erőnléthez. Azt találtam, hogy az emberi értelmünk az, amely a problémát teremti. Messze túl kell mennünk a fizikai értelem határain, amely megköt minket és minden pillanatban elbátortalanít minket. Azt mondja: Te nem teheted ezt, te nem teheted azt, ez nem lehetséges számodra. Azonban, amikor a szívben élünk, nem létezik olyan számunkra, mint lehetetlen.” Madonna Buder nővér (Marie Dorothy Buder) 1930-ban született apáca, aki világhírű sportolóvá nőtte ki magát.










Még megvártuk aznap, hogy a nap lemenőben ezüstösre fesse a tó felszínét, majd visszahajóztunk a szárazföldre, ahonnan csónakokat is lehet bérelni és a szigetet közelről a vízről is körbe lehet csónakázni.





A szemben álló szigeten a Herreninsel kolostora

A következő részben a Herreninsel-en teszünk egy sétát.


12 megjegyzés:

  1. Szenzációs az a vércsés-fotó ! Vajon mi lehetett az ok, hogy el vitte a zsákmányt ? Tán túl nagy volt a fikáknak, s előbb valahol szét kellett aprítani ?
    Én sosem értem, hogy bizonyos helyeken miért is tilos fényképezni ? Csak azért, hogy a tulajdonos által készített képeslapokat=/könyvet vedd meg, vagy van ennek valami egyéb oka ?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én sem tudom/értem, hogy miért nem adta be a fészekbe a zsákmányt. Talán jön majd egy-két madárszakértő és elárulja nekünk!
      Ami a fényképezést illeti azelőtt is kicsit tanácstalan vagyok. Azt értem, hogy az erős és állandó vaku fénye tönkreteheti a festményeket, könyveket, bútorokat stb. Ugyanakkor, ha nem lehet, akkor miért nem szóltak senkire sem. Legutóbb Andalúziában a Jerez-i katedrálba szigorúan ellenőrizték. Bizonyára van egy üzleti fogás is a dologban, ahogy Te is írod, bár manapság az internet révén terjednek a képek, leírások, mint a tűz.

      Törlés
  2. Én is megőrülök attól, ha meglátom hogy fényképezni tilos. Ha nem használom a vakut, ugyan kinek / minek ártok vele??? Miért nem engedik meg az embereknek megőrizni az emlékeiket?!
    Amúgy nagyon szép kis hely, hangulatos, romantikus :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mert vannak fényérzékeny tárgyak, amiknek árthatunk. Persze én sem gondolom, hogy mindig erről van szó, bizonyára van egy üzleti fogás (?) is a dologban.
      Igen, van egy fajta romantikája a helynek. :-) Érdekes lesz összehasonlítani a következő bejegyzésben a Herreninselt, mennyire más az a sziget!

      Törlés
  3. Még két dolog jutott eszembe (bocs a szószátyárságért.)
    A templompadok feliratához: bár felirat nem volt anno a Pálosok templomában, de bizony ott is mindenkinek „foglalt” helye volt. Mi a jobboldali soroszlop negyedik sorának, jobb oldali részét foglaltuk el (hatan). De a rendszeresen odajáróknak is „törzshelyük” volt, amit figyelembe is vettek a hívők. Ez a feliratozás, amit te fotóztál, lehet, hogy valami ilyesféle hagyományt is őriz.
    A másik inkább csak egy választ nem váró kérdés: hogy a csudában bírják ki a németek, hogy nincs minden templomukban főhelye akasztva a nemzeti lobogó – miképp szépséges hazánkban ? (Én mindenesetre ettől a hazai hagyománytól rosszul vagyok. Már az Isten is a piros-fehér zöld színt teremtette meg először, netán Jézus is magyar volt? – Nem lepne meg, ha előbb utóbb bátor történészek ezt is kiderítenék. Az Isten-hit és a hazaszeretet két külön dolog. Szerintem.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örömmel veszek minden érdkes és más meglátású hozzászólást! :-)
      Igen tudom, hogy odahaza is volt/van egy íratlan ülésrend a magyar templomokban is. Nők-férfiak, tehetősebbek-szegényebbek... szőrnyű! Ott várnám el legelőször, hogy "a kereszt lábánál mind egyenlők vagyunk. Isten nem tesz különbséget". A névtáblák, ahogy írtam is megvételre kerültek a hívektől - ezzel is támogatva az egyházakat - aki többet tudott fizetni jobb helyet kapott - mint a színház vagy koncertjegyek manapság - aki kevesebbet, az csak kedvezőtlenebb helyről volt jelen a szertartásokon. (Mintha imádkozni, elcsendesedni csak az első sorban lehetne...)

      A zászlós kérdésedet nyitva hagyom, egy gondolatot fűznék csak hozzá, egy háttérirányítás is jól működhet, akár zászlólobogtatás nélkül is.

      Törlés
    2. Bajorországban is kint van szinte minden templomban a piros-fehér zászló.
      (De például az utcai árusok standján is, ami textilből van (akár az egész sátor, akár csak a napellenző roló), az mind piros-fehér.)
      Engem nem zavar sehol sem.

      Törlés
    3. A német nemzeti színű zászlót még soha nem láttam német templomokban/nál. Ahol zászlókat láttam, azok vallási jelentőségűek (a helyre, a gyülekezetre von.) és nem politikai. Bajországban eddig amiket láttam sárga/fehér - a Vatikán színe, piros/fehér - a püspökség színe (vagy a frankok színe Nünberg!), kék/fehér - a bajorok színe.

      Törlés
  4. Nagyon jók a részletfelvételeid.

    VálaszTörlés
  5. A fotóidon keresztül is nyugalmat áraszt ez a hely. Nagyon mókásak a réce portrék :)

    VálaszTörlés