"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2015. szeptember 14., hétfő

Őszre várva

Fákon a levelek táncot járnak,
lassan újra több színben pompáznak.
A nyár mosolyogva búcsút intett,
s a fecskék megint útra készülnek.

A porban egy falevél kavarog,
zöld színében apró sárgás foltok.
Ősz illata csapja meg az orrom,
s derűs kedvvel most - szép őszt kívánok. 

Balta Viktória: Őszre várva







 

Egy kései illatos rózsa

Egy számomra új évelő növényt ismertem meg. Magyar neve csinos gerlefej, ami szerintem nem találó. Ellenben a német neve Schlangenkopf (kígyófej) számomra azonnal felismerhető a virágok formáján.



Készült szilva és alma püré. (Itt így hívják, Mus.) Csak rövid ideig főzöm a gyümölcsöket zselésítő cukorral és mindenféle fűszerrel, majd forrón botmixerrel pürésítem és üvegekbe töltöm. Szeretem, ha darabos marad, ezért csak felületesen mixeltem. Varázslatos illat járta át a lakást. Az ősz illatos ajándéka.
 
 

8 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. "...szép, mint mindig, énnekem. tudja isten, hogy mi okból szeretem? De szeretem." :-)

      Törlés
  2. Nekem a mai sorozatból a rovarmenedékház a kedvencem. "Élőben" még sosem láttam ilyent, de nagyon okos gondolatnak tartom.
    A csinos gerlefejet sem láttam még, de szerintem se igazán jó elnevezés.Tényleg jobban passzol hozzá a kígyófej.
    A lekvárokat télen elővéve, milyen jó lesz a mostani szép őszre gondolni ! ....meg tudni, hogy nincs benne semmi mű-izé....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyre több helyen látok ilyen kis menedékházakat. Nem nagy dolog megépíteni és sokan örülnek neki, ha meghúzhatják ott magukat a hideg hónapkban.
      Igazad van Aranyos, de jó lesz a lekvárok ízén és illatán keresztül a színes őszre emlékezni. :-)

      Törlés
  3. Fincsi lekvárok! Főzöm én is....

    VálaszTörlés
  4. Jön-jön megállíthatatlanul. Szépe vers és fotókörítés :)

    VálaszTörlés