"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2013. május 22., szerda

Pünküsdkor a “Malom-úton” a Mühltalon át

A kb. 3,5 km-es erdei kiránduláson 18 állomáson keresztül tekinthetünk be az egykori vízmeghajtású malmok működésébe, mi mindenre használták a középkortól a víz erejét. A ma már “csak” áramnyerésre használt energiát anno 15 különböző foglalkozás vette segítségül. Gabonaörlő malomtól fűrésztelepig, olajsajtolótól cserzőig több foglalatosság gyarapította általa megélhetését.
Nußdorf am Inn faluból indultunk a Steinbach patak mentén.

Steinbach - szó szerint köves patak
Legutóbb, a télen mikor itt jártunk hatalmas gépek dolgoztak a patak medrének kiszélesítésén, kövekkel való stabilitásán. Mára majdnem elkészült...







Dolgozik a serény barázdabillegető is
A patak mellett haladva hol sűrű erdőn keresztül, hol tisztások mellett vezet az út. Már nyílik a gyöngyvirág is, a fák lombja is sűrűsödik - kiteljesedik a zöld...



Az első gyöngyvirágok


A patak lépcsős vízesésekkel szabályozva



Az egykori köszörűs üzem vizimalma egy még ma is lakott ház tövében.




Az erdő sűrűjében régi épület falainak romjai fedezhetők fel. Ez is egy vízmeghajtású üzem volt valamikor itt a patak parton. Információs táblák tudatják, hogy az írásos nyomok 1445-ig vezethetők vissza.




Pünkösd révén sokan járták a természetet gyalogosan vagy kerékpáron. Még az is előfordul, hogy az ember a saját főnökébe bottlik az egyik erdő alján... 
Szervezett csoportok, családok mindenfelé egy-egy hosszú hétvégén, ha az időjárás is engedi.  A túrázást pedig soha nem lehet korán elkezdeni, korhatár sincs mikor kell abbahagyni...sőt, jármű sem akadály :-)
Nagymama babakocsival...:-)
Volt, hogy meredek sziklafal tövében haladtunk - omlásveszélyre mindig figyelni kell! - több barlang fedezhető itt fel.





A következő állomásnál egy nagyobb és jobb állapotban maradt malomhoz értünk, amely ma múzeumként működik. Aznap ingyenes múzeumlátogatás volt, eszem-iszom és bajor zene...



Virágos tisztások váltogatták egymást az erdős részekkel. Majd egy mesterséges halastó sok-sok lakóval.







Elérkeztünk egy kereszteződéshez, ahonnan már nincs olyan messze a Duftbräu fogadó sem, ahol a múlt hónapban jártunk (bejegyzés 2013. április). Ma az irányt a Jägerhäusl panzió felé vettük.

Irány a kávézó...



Naaaa....

Hamarosan szaporáztuk a lépteinket, mert sűrű felhők nyomultak a hegyek között. Idefenn egyik percről a másikra változhat az idő...

Sűrű felhők közeledtek



Már a kávézó fedett teraszának biztonságából


Kilátás a Hochries-hegyre
Miután a gomolygó felhők még csak a port sem verték el, kisütött a nap és indulhattunk is vissza ugyanazon az úton hazafelé.