"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"
2015. december 29., kedd
Találkozás Sanyival
Régi olvasóim bizonyára emlékeznek Tigrisre, a szorgalmas, olykor “vérengző” macska-lányra. Tigrisünk azóta már az égi vadászmezőkön portyázik :-( de szerencsére hátrahagyta egy-két utódját.
Sanyit, amikor előszőr láttam fotón ez ugrott be: “de szép a szemed Sanyi!” :-)
Sanyi |
Még nincs egy éves sem, de hatalmas, gárfildosan-dagi, puha hamuszürke, szépséges rajzolatú a bundája, csodás szép zöld szemekkel és érdekesen szabálytalan lábujjakkal. :-)
Pont úgy ül, mint Garfield |
Egész más a tekintete, amikor simogatom |
Nagyon jó fotózni, szinte beáll a masina elé. Tigris nem kedvelte, ha fotóztam, hamar elvette a tekintetét. Sanyi nyugodt, beáll/beül pózba és hosszan belenéz az objektívbe.
Apu műhelyében szívesen felugrik a forgószékre és az sem zavarja, ha a szék forog vele. De kényelmesen elnyúlik a munkaasztalon is. Őt is több család eteti a környéken - ebben közös anyjával - és minden bizonnyal innen a gárfildos-dagisága. :-)
Sanyi, légy még sokáig a család egyik kedvence!
A telihold fényében
Kísérte utunkat haza, világított az ünnepnapokon.
Hunyor |
Csillogó harmat
kéklő virágon,
régen várt vendég
öreg tanyákon,
aprócska fészek,
ott fenn, az ágon,
több-száz homokzsák
végig a gáton,
az otthon íze
kisült kalácson,
nehéz nap után
hűs gyolcs az ágyon,
mellém, ha leülsz,
s osztod magányom,
hűvös tenyered
enyhít a lázon,
sötét éj után,
új, tiszta vászon,
bujkáló remény
tépett plakáton,
amikor titkod
szívembe zárom,
együtt ha lépünk,
kedves barátom,
kémény, ha füstöl
egy ócska házon,
ölelő kezek
meggörnyedt háton,
születő gyermek,
tenyérnyi lábnyom,
kéretlen mosoly,
ez a karácsony.
Papp Viola: Karácsony
2015. december 28., hétfő
Az angyalok pontosan érkeznek
Már minden becsomagolva indulásra várt az autóban. Karácsonyra készülve, izgatottan, december 24-én. Férjem visszalépett a postaládához és az autóban adta át egy angyalka pontosan érkezett meglepetését…
:-) |
Kedves Jenever, ezúton is nagyon köszönöm a meglepetésed, a figyelmet, amivel rám is gondoltál! <3
A táskámban lapulva kísért bennünket haza, majd vissza új otthonába. :-)
Hó és igazi tél híján, most ezekre a képekre nézve tél-nosztalgiázom. Kata egere és Jenever hóemberei. <3
2015. december 22., kedd
2015. december 21., hétfő
Napsütötte advent
Ugyan szép zúzmarakristályok lepték még be reggel az autónkat, de a nap sugarai azt jelezték szép napos időnk lesz. A csillogó zúzmara-bársony öltözet aztán hamarosan leolvadt, felszökött a hőmérő szála 8-12 fokra.
Zúzmara bársony |
Három évvel ezelőtti képeimet fedeztem fel, akkor sem volt hó, akkor is ilyen napos időben kirándultunk az Auerbach partján. Az idén talán még zöldebb, ragyogóbb volt a táj, mint akkor. Nyíló virágokkal, döngicsélő serény méhekkel is találkoztunk.
Repcén döngicsélő méhek |
Erdei iszalag |
Figyelnek :-) |
Alattunk a víznek kéne hömpölyögni |
Csendes Inn |
Habot pörget a víz a kövek közt |
Néha közelítettünk a lakóházakhoz...
Karácsony küszöbén szikrázó napsütés. A távolabbi hegyeket csodálva sóvárogtunk a hó után...
Labels:
Auerbach,
birka,
erdei iszalag,
méhek,
Niederaudorf,
Oberaudorf,
repce,
zúzmara
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)