 |
| Puerta de Tierra kapu, mely az újvárosból az óvárosba vezet |
Az újvárosi részen nem időztünk, nem tartottuk látnivalókban érdekesnek. Két fotó mégis.
 |
| Cádiz újvárosa |
 |
| Hoppá! :-) |
Amint a kapun áthaladtunk egy egész más világba csöppentünk. A vasútállomás parkolójában (egész napos parkolójegy 11,20 Eu - 2017.) hagytuk az autónkat és gyalogosan vágtunk neki az ősrégi városnak. Amennyiben igaz, amit a római történetíró Velleius Paterculus állít, hogy Cádiz alapköveit 1.100 évvel Krisztus születése előtt tették le, akkor sokkal ősibb a város, mint sokan gondolják!
Pici kitérő az indulás előtt. Az állomásra - ha már ott álltunk meg - is benéztünk, folyóügyeket intéztünk és meg kell, hogy említsem, a már tavaly megismert tisztaság itt megint szembeötlött. Az állomások úgy általában, nem kifejezetten erről híresek... :-) Nos, itt is a már gyakran látott kép, valaki egy széles felmosóval épp akkor is takarította a váró aljzatát. A mosdók szintén jó állapotban. Az andalúz üzletek előtt elhaladva bármely városban, ahol eddig jártunk úgy lebegnek előttem, hogy csillog az aljzat és tiszta illat árad ki belőle (az ajtók szinte mindig nyitva, kivéve szieszta idején). Ilyet sehol más európai országban nem tapasztaltam még.
Az utazásunk előtt több mindent olvastam Cádizról, főleg, hogy egy kiadós séta szükséges annak felfedezésére! Egy monda szerint a városalapítás Herkulesnek köszönhető. Címerükön is ő látható. Nos, hogy ez mennyire valós megmarad rejtélynek, tény, hogy a főníciaiaknak, a rómaiaknak és a móroknak köszönhetünk sok mindent.
 |
| Calle Plocia |
 |
| Tabak üzem |
Hamarosan elértük a Plaza de San Juan de Dios-t, ahol már többen élvezték a hétköznapi napsütést. Pezsgett az élet!
 |
| Jobb oldali címer Cádiz Herkulessel, bal oldali Spanyolország |
 |
| Plaza San Juan de Dios |
 |
| Városháza |
A városháza előtt nézelődtünk, épp olvadtunk volna be a forgatagba, mikor megszólított bennünket egy fiatal hölgy egy Segway-ről. “A Segway (ejtsd: szegvéj) egy önegyensúlyozó, két kerekű, elektromos meghajtású eszköz az ember helyváltoztatásának elősegítésére. “ Wikipedia
Van e kedvünk vele várost nézni, ismerjük e ezt az elektromos járművet, és azonnal felajánlotta próbáljuk ki. Élvezet volt vele menni, szimpatikus volt az idegenvezetőnk, akiről hamar kiderült Münchenben járt egyetemre és élt pár évet! (1 óra idegenveztéssel 30,- Euro 2017.) Őt követve “száguldoztunk” a szűk utcákon és megálltunk ott, ahol valami nevezetesség volt látható.
 |
| Első konstrukciók |
 |
| Indulhatunk! :-) |
A kötetlen beszélgetés alkalmával mindenről kérdezhettünk, már-már baráti beszélgetéssé vált az idegenvezetés és az egy órából két óra is lett, mert ő csak mesélt és mesélt, mi meg kérdezősködtünk. :-)
 |
| San Juan de Dios templom |
Tőle tudtuk meg San Juan de Dios templomban imádkozott Christoph Kolumbus a második és harmadik nagy felefedező útja előtt. Később, mire visszaértünk zárva volt, pedig nagyon szerettem volna bemenni... :-((((
 |
| Egykori városvédő kapu |
Hallottunk a régi történelemről, a cádizi emberekről.
Amikor Napóleon már Európa nagy részét magáénak tudhatta terjeszkedett Spanyolország déli-nyugati része felé is. Szerette volna Cádizt, kaput az Atlanti-óceán felé is megszerezni. Hetekig nem tudta bevenni az óvárost, a magas falakon nem tudott áthatolni, lőtte az óceánból körös körül, de az bevehetetlen volt. Azt gondolta majd kiéhezteti a cádiziakat és elvágott minden lehetőséget, hogy további élelmet vehessenek magukhoz. De az andalúzok túlélték, találékonyak voltak és a kóbor macskákkal csillapították éhségüket. Azóta is büszkén emlegetik a cádiziak, hogy őket Napóleon nem tudta térdre kényszeríteni és azóta hálájuk jeléül építenek kis házikókat a tengerparton a kóbor macskáknak és etetik, gondozzák őket.
 |
| Tv torony és km hosszú strandok az újvárosban |
Ha visszagörgettek Cádiz térképéhez, akkor láthatjátok, hogy formája mint egy kar és ököl. Az újváros a kar, az óváros az ököl. Milyen szép szimbólum!
 |
| Az óváros felé |
M. mesélte, hogy az óvárosban jóval magasabbak a lakás/ház bérlések/árak. Így sokan az újvárosban laknak és az óvárosban dolgoznak.
 |
| A katedrál aranykupolája |
 |
| Santa Cruz parókia |
Míg a színes és vidám fiesztákról, flamencoról hallottam pici hasonlóságot véltem felfedezni Bajorországgal. Vallási és nemzeti ünnepek, zene, népi tánc, ének, étel, ital, hangszerek, hozzá népviselet, amiből évente egy újabb dukál. Két különböző ország, más a stílus mégis hasonló a váz.
Megtudtuk, hogy a cádizi fieszta is más, meg a sevillai is, a flamenco is különböző. És egy óvaintés, Cádizban ne emlegesdt Sevillát, ahogy Sevillában sem Cádizt! :-)
 |
| Virágpiac |
 |
| Posta a virágpiac mellett |
A “nobel” utcák házaiban anno a gazdag kisasszonyok, hogy a balkonra kényelmesen kiállhassanak (hódolót szemelhessenek ki) a balkon korlátait az abroncsos ruháikhoz igazították. Ahol ilyen korlátokat látunk, jómódúak éltek.
Az alsó szinteken tárolták a meghódított országok áruit és a rabszolgáit, fenn élt a gazdagság.
Begurulva a Segway-jel a Plaza de San Antoniora épp egy színes és zenés csoport ünnepelt aznap. Mexikóiak, vagy annak öltözöttek.
A San Antonio de Padua templom két egyforma tornyát már messziről jól lehet látni. A 17. században avatták fel, majd többször átépítették, homlokzata homokkőből készült a barokk jegyében.
 |
| Plaza de San Antonio |
 |
| San Antonia de Padua templom |
Visszarobogtunk a kölcsönző elé, már épp ideje volt. M. főnöke egyszer rátelefonált, hogy minden rendben van e. Egy órája már vissza kellett volna érnünk a városi túráról…
Persze M. nagyon kedvesen és készségesen mesélt magáról, családjáról, merre járt korábban, ő is nagy utazó. Örömmel mesélt a szép Budapestről is, ott is járt.
Végül szívélyesen elbúcsúztunk, kaptunk két puszit is, szigorúan először jobbról, majd balról, sosem fordítva! :-) Ki tudja, talán találkozunk még...
Aki még nem próbálta Segway-jel a városnézést, itt Cádizban csak ajánlani tudom!
Gyalogosan folytattuk utunkat, most már némi áttekintést kapva könnyebben tájékozódtunk. Folytatás a következő részben!
