Havat nem tudtunk magunkkal vinni, hisz nekünk sem volt :-), nincs most sem, csak a hegyekben.
Viszont reggelente kristályos zúzmara öltöztet be minden fát, bokrot és elszáradt virágot. Amikor indultunk főn volt, majd kisütött a nap. Kevés télies hangulat, csak a rádióadó karácsonyi zenéje sugallta, pár nap és itt a Szenteste.
|
Főn az Inn felett |
|
Némi hó a hegyekben, a mezők zölden virítanak |
Decemberben hamar sötétedik, így bámészkodni útközben nem sokáig lehet. Viszont lehet az esti fényekkel játszadozni…
De a legszebb az volt, ami fogadott!
A tavaszias idő odahaza is csalóka játékot játszott velünk és a tavaszi kankalinom, amit nyáron kiültettem a kertbe most karácsonyra újra kivirágzott… :-)
|
Decemberi kankalin |
A kismadarak is csak olykor reggelente jelentek meg némi finom falatért, majd a nap későbbi szakában nem láttam egyet sem.
Egy reggel kedves idegen köszönt be a kiskapun és már szaladt is útjára.
A közeli tónál sem volt olyan csendes, télies a világ, a napsütésben és szélben nagyobb volt a mozgás a megszokottnál.
|
A lebegő falu egy más szemszögből |
A rövid, de annál intenzívebben megélt csendes ünnepek után idehaza egy nem mindennapi ajándék - utóajándék - várt még rám...
|
Encián |