Vannak többször bejárt útjaink, melyekhez ragaszkodunk, a miénk. Kell a megszokás ereje, a megismert fák, kövek, kanyarulatok vagy épp a patak csobogása, a tó síma tükre.
Aztán szükség van valami újra, felfedeznivalóra. Kell az ismeretlen varázsa is.
A hónap elején egy olyan túrát, hegyet kerestem magunknak, ahol még nem jártunk. A Chiemgau Alpok Hochfelln (1.674 m) Gleichenbergalmjáig (1.100 m) terveztük. A leírás a legutolsó parkolótól (Kohlstatt 746 m) vezet, de mi már korábban Bergen külterületének lakóházainál (Kalkofen 651 m) tettük le az autónkat és így valamivel hosszabb utat tettünk meg. Először műúton haladtunk és azt a sok szépséget nem láttul volna, ha az autónkkal elsuhanunk mellette.
Egy forrás melletti tábla jelezte, St. Ägidius - magyarul Szent Egyed - forrásnak hívják. Akkor semmit sem tudtam erről a szentről, főleg nem ismertem a német nevét, később olvastam utána. Egy görög kereskedő és apát volt - a 600-as és 700-as évek között élt. A 14 segítőszent egyike. E szent neve is sokkal több helyen fellelhető a világon, mint gondolnánk. Franciául Sant Gilles, angolul Saint Giles néven ismert. A Wolfgansee melletti szépséges városka Sankt Gilgen is róla kapta a nevét. Itt olvashattok erről a paradicsomi helyről.
A Weiße Achen patakot követi az út, ha nem is mindig láttuk, de hallottuk a csörgedezését az erdőben, olykor a megduzzadt vízeséseiben gyönyörködhettünk.
 |
| Weiße Achen |
A patak hosszan egy árnyas szoros alján fut, így a sok nedvességnek köszönhetően a sziklákat, a fák törzsét vastagon belepi a puha moha. Ez a zöld telepes újabb táptalajt ad más növényeknek, így a mohás fák törzsén páfrányok növekszenek akár 3-4 m magasságban is. Méter, másfél méter magas zsurlók, esernyő nagyságú lapulevelek díszítik az út szélét. Az út e része egy őserdő arcára hasonlít.
Néhol a hegyek közt beszűrődő napfénytől megvilágított virágokon pillangók és egyéb rovarok álmos lassú mozgással gyűjtögették az utolsó nektárcseppeket.
Harangvirágok és imolák közt ráakadtam a vadon egy orchideájára, egy szépséges nőszőfűre is.
 |
| Harangvirág |
 |
| Szőrös kenderkefű |
 |
| Oregánó vad változata, szurokfű |
 |
| Imola |
 |
| Bíbor nebáncsvirág |
 |
| Erdei nebáncsvirág |
 |
| Nőszőfű |
 |
| A fecsketárnics is bontja hamarosan lilás szirmait |
 |
| Erdei málna páfrány ágyon |
A csendet egy ház teraszáról felénk ugató kutya csaholása törte meg. Régi feliratos ház, fabalkonnal, virágokkal.
 |
| Szó szerint leugatott bennünket :-) |
A Weiße Achen patak zsilipekkel egy kis tóvá duzzasztva zölden csillogott a napfényben. Jó idő volt, de el nem tudtam volna képzelni megfürödni a tóban. Mások megtették helyettünk.
A megszelidített patak olykor vadul, kősziklák éleit nap mint nap csiszolva zúdul alá a hegyekből.
Olykor különös foltokat ír a megpihenő víz felszínére.
Elértük a Kohlstatt parkolót, ahol információs tábla irányítja a túrázókat. Lehetőség van bőven!
Kivágott fenyők hevertek az út szélén, a leghosszabb 27 lépésnyi volt. Majd érdekes formára nőtt bükkfát kaptam lencsevégre.
 |
| Szerintetek? |
Porózus kövezetű hegyoldal mellett haladtunk. A víz lassan csurgott alá rajta, érintésre azonnal mállott szét az ujjaim közt a kőzet.
Egy jókedvű csapat üdvözölt bennünket, ők már lefelé tartottak.
 |
| Ez első kitekintés a lombok közül |
 |
| Már látszik a Gleichenbergalm teteje |
Elértük az 1100 m-en álló kis Gleichenbergalm-ot, alig találtunk szabad helyet, teltház volt.
 |
| Gleichenbergalm 1.100 m |
A bejárat előtti asztaloknál megkérdeztük az ott ülőket (mind idősebb volt nálunk), hogy szorítanának e nekünk helyet. Szíves invitálásukra közrevettek és azonnal szóba elegyedtünk, ki honnan érkezett. Az asztalon egy vékony könyv “50 csodaszép túra” címmel, nézzünk bele, nagyon jó kis könyv. A Chiemgau Alpok túrázóinak egyike írta össze, nehéz megvenni, hamar elfogy. A beszélgetésünket frissítők, házi sütemény kísérték, majd előkerült egy gombos harmónika a hátizsákból és a csapatból páran énekeltek, visszhangzottak a hegyek. Annyira szép volt és családias, annyira megható!
A hegyi emberek dalával a fülünkben indultunk hazafelé és született meg bennünk egy új projekt, amit jövőre szeretnénk megvalósítani és itt a blogomban is fogtok róla olvasni.
Azóta sikerült megszereznem az állandóan elfogyott könyvet, egy nagyon jó használt állapotban.