amikor az apró pillanatok a fontosak, más nem létezik, csak én és ezek az apróságok, hisz én is egy apróság vagyok, eggyé leszünk.
Amelie világa után szabadon, Kavics világa...
A patakban kígyózó nagy víziboglárka, fátyolos lengése, lágy nőies mozgása, a vízből kikandikáló aprócska fehér virágai… biztonságot adó szőnyeg a patak sodrásában a kiskacsáknak.
 |
| Nagy víziboglárka |
 |
| Ránézek és mindig a magyar árvalányhaj jut eszembe |
Pipulkának tartozom képekkel és magyarázattal. Még márciusban az apró pillanatok bejegyzésem alkalmával ígértem meg neki, hogy figyelemmel fogok egy növényt kísérni és tájékoztatom, hogy mi az, továbbá a “ringlispil” fákról is hozok lombos képeket.
 |
| Ami pár hónapja pirosan hajtott nem más mint rebarbara féle |
 |
| Pipulka ringlispil fája lombosan egy platán féle |
Aki még emlékszik az illatos tündérfámra, amit az idén fedeztem fel magamnak, nos “őt” is meglátogattam. Szépséges termései nőttek júniusra.
 |
| Illatos tündérfa termése |
Kaszálták a parkban, a folyóparton a füvet, mennyei friss szénaillat terjengett mindenütt, gyorsan megmentettem pár szál rezgőt a vázámba száraz virágnak. Nem tudom mi a becsületes neve, gyerekkorom óta csak így ismerem, mert amikor már száraz, az apró szív alakú virágok csak úgy rezegnek.
REZGŐ NYÁR...