A Chiemgau Alpok egyik közismert és vonzó települése Ruhpolding, a Chiemsee-től délre fekvő üdülőfalu.
A környék minden évszakban számos aktív nyaralónak ad lehetőségeket. A kánikula után kellemes kirándulóidőre hűlt le a levegő, bogarásztam, hogy merre lenne érdemes itt kirándulni. Ráakadtam egy meseerdőre és a Nesslauer vízesésre. Már hiányoztak az erdei hangok, illatok az ottani levegő.
Az út az Urschlauer Achen folyó mentén vitt bennünket fel a hegyekbe. A túra könnyű, inkább megfigyelő-nézelődő, ca. 700 m-ről 800 m-ig mentünk.
Réti füzény
A völgy felett egy ragadozó kőrözött a termikkel, vártuk talán lecsap áldozatára, de aztán hagyta magát a meleg légáramlattól messze sodorni.
Útközben egy-egy hegyi turizmusra berendezkedett/átalakított egykori lakóházak tarkították a természeti díszletet. Hangulatos, bármelyikben jólérezném magam, az idilli környezet mindenütt biztosított.
Dekorációk az egykori használati dolgok
Különböző mentafélék ontották illatukat a mezőkön, erdők alján.
Szurokfű
Menta
A mentáktól már csak a nebáncsvirágok voltak többen, mondhatni tömegesen. Hatalmas, olykor 2 m magasra is megnőnek e lágyszárú vizetkedvelő vadvirágok.
Beérőben van valami, látni a színeken, érezni az illatokon és a nap járása sem olyan magas már.
Pirulnak, lilulnak az erdőben is a termések sorra. Hullanak a vadon növő fák termései is. Darazsak, hangyák jönnek a szaftos gyümölcsökre. Az erdőkben is kezdenek a sárguló levelek aláperegni, előfordul, hogy szárazságuk roppan a lábunk alatt. A patakok vize is egyre frissül.
Brannenburg erdeiben bóklásztunk a hétvégén, játszottunk a hangos patak vizével, számolgattuk a lassan úszó felhőket az égen.
Szeretek öreg házak között nézelődni, annyi mindent tudnak mesélni még egy távoli idegennek is. Az itteni építkezési stílus és a hozzá tartozó szokások egyébként is érdekesek számomra.
4-5 cm-es darazsak jönnek a hulló gyümölcsökre
A házak között indultunk az erdőbe, amerre egy patak csobogását hallottuk. Az éjszakai eső nyomai még látszódtak, páradús levegő vett bennünket körül.
Méteres selymes hosszú szálú békarokkák nőttek mindenütt. Ez a kevésbé jelentős növény formájával, kecsességével mindig rabul ejt. Olyan jó cirógatni. :-)
Zsurló (békarokka) és harangvirág
ördögszem
Sárga zsálya
Erdei tisztesfű
Gyönyörű nagyszemű som
Okos kamerám annyira okos (:-)), hogy képes felismerni mikor fotózom egy szál virágot, mikor tájat vagy épp egy arcot. A kijelzőn arc fotózásakor - és csak akkor - megjelenik egy sárga keret. Nos, a szeder gyümülcsét készültem az árnyasban fotózni és hirtelen megjelent a kijelzőn a sárga keret… komolyan egy pillanatra a kamera mögé lestem a bozótba, hátha meglátom azt az erdei manót vagy tündért, “akit” a kamera fókuszált… :-D Nem láttam meg és azóta is hiába vizsgálgatom a képet, nem látom egyiket sem rajta. Ti esetleg???
Hányszor próbáltam már tiszafát magról hajtatni, még sosem sikerült és most itt ennek az erdőnek az alján kaszálni lehetett volna a sok-sok tiszafanövendéket.
A kis pataktól elérkeztünk egy szélesebb, lépcsőzetesen kialakított hangosabb patakhoz, benne kavicsokkal, benne növő rózsaszín virágokkal.
A vízfalon túl...
Bíbor nebáncsvirág
A patakban állva készítettem egy rövid csobogós videót.
“Csak rajtunk múlik, hogy merre lépünk,
Mi lesz a sorsunk, és lesz-e vétkünk,
Zajló folyóval úszunk az árral,
Vagy hűs pataknak gyöngytarajával.”
Varsás Frigyes
Az erdőből kiérve elértük a festők völgyét, leültünk egy padra, párom elaludt én számolgattam a felhőket...
Petersberg
Ebben a bejegyzésben van egy fotó, amit valahányszor megnézek ezer meg ezer érzés és gondolat tör fel belőlem, számomra fantasztikus, hogy mennyi mondanivalót/leírnivalót takar. Valami miatt más, mint a többi... Melyik fotóra gondolok?
