Tavalyi karácsonyi vásárok gyűjteményembe most egy olasz vásárt hoztam. Bolzano vagy ahogy német területen hívják Bozen észak Olaszországban, - vagy ahogy az ott élők jobban szeretik, Dél-Tirolban - is rendelkezik nagy karácsonyi vásárral. Sőt mi több, Dél-Tirol legnagyobb városába a legnagyobb karácsonyi vásár dukál!
Nyaranta, mikor a Garda-tóhoz megyünk itt mindig megállunk, a belvárost, a parkot már jól ismerjük, de télen még sosem jártunk erre.
Még a napfelkelte előtt indultunk és varázslatos hangulattal fogadtak az innsbrucki hegyek téli sapkájukkal, amint az első napsugarak megcsillantak a fehér havon.
Ha az általam eddig ismert és látott hegyek szépségversenyét kéne megrendeznem, akkor az Innsbruck városát körülölelő hegyek nálam dobogós helyezést érnének el! Már messziről, jövet vagy menet, de különösen a városban állva méltóságteljes magassága, formája, színei elbűvölnek - szerelem első látásra.
 |
| Innsbruck hegyei |
 |
| Az Európa-hídon |
Tirol kapujában, az Európa-hídon tavaszias tél fogadott bennünket. Kellemes 8 fok volt, a télre csak a havas hegycsúcsok emlékeztettek. Aztán, ahogy egyre feljebb haladtunk a Brenner-hágón át, változott az időjárás. Sűrű felhők lepték el a hegyeket, havasesőbe haladtunk, 1 fokot mutatott már csak a hőmérő, jégcsapok lógtak alá a kisebb-nagyobb vízesésekből. Imitt-amott hófoltok világítottak, és egy síelő lankán mesterséges hófújó készülékekkel segítettek rá.
 |
| Befagyott vízesés |
 |
| Hófújó masinák |
Épp a napokban láttam a tv-ben egy műsort az osztrákok egyik leghíresebb síparadicsomáról Kitzbühel-ről. Az érdekeltek azt panaszolták, hogy kevés a síelésre alkalmas hó, ezért nagyon jó megoldásnak tartják ezeket a masinákat. Nem tudom, hogy valóban olyan jó ötlet e a természet rendjébe beavatkozni, - már megint - és havat csinálni… A turizmus szempontjából bizonyára, de egyébként...
Elhagyva a Brenner-hágót ismét visszatértünk az enyhe télbe, kizöldült a hegyoldal és egy kedves “régi ismerős” köszöntött bennünket Bolzano bejáratánál.
 |
| Ötzi, a jégember :-) |
Ötzi, a jégember egy kb. i.e. 3300-ban élt ősünk. Az Ötz-völgyben, a visszahúzódott gleccserben lelt rá két német turista 1991-ben. Egyedülálló, különösen jól mumifikálódott a teste az egykori vadásznak. Halálával kapcsolatosan a tudósok a mai napig nincsenek egy nevezőn. Talán ezért is alakulhatott ki egy mende-monda, az Ötzi átka.
Sajnos aznap nem jutott idő, hogy ellátogathassunk a bolzánoi régészeti múzeumba, ahol Ötzi is megtekinthető. Róla egy későbbi bejegyzésben itt olvashattok és láthatjátok!
A bikulturális Bolzanoban (ca. 73 % olasz, 25 % német) németül is nagyon jól el lehet igazodni, de készüljünk fel a “lazább” olaszos mentalitásra. Mint a közlekedésben, úgy a városi életben is.
A Piazza Walther ad sok rendezvénynek teret, a karácsonyi vásár is itt kerül megrendezésre. Magas, egy farönkből faragott figurák (emberek, angyalok) ölelték körbe a téren álló központi szökőkútat és a faházakat.
De nem csak a tér, hanem az óváros utcái is mind díszesek, nagy az adventi kavalkád, mindenütt árultak valamit, egy lovashintó kopogott az utcák kövein és turistákat fuvarozott, apró pónik szállítottak apró embereket. Ami különösen tetszett a sok saját készítésű termék, csecsebecse. A gótikus árkádok alatt az üzletek nagy része advent ideje alatt vasárnap is nyitva áll.
 |
| Walther tér |
 |
| Dóm |
 |
| Figurák fából |
 |
| Gyönyörű töklámpák |
A réteses faház illata mágnesként vonzott volna be bennünket, ha nem lett volna teltház.
 |
| Horgolt díszek (Vera jutott eszembe!) |
E városban már évszázadok óta buzog a kereskedelem. Történelmükbe a Mediciek is belesimulnak. Claudia de’ Medici Tirol fejedelmi hercegnéje volt, aki engedélyezett egy olasz-német kereskedelmi tanácsot, aminek igen jelentős szerepe volt a Brenner-hágón áthaladó észak és dél kereskedésének.
A Walther téren felállított színpadon ottjártunkkor zene szólt, egy fúvós zenekar játszott nagyon szépen. Sokáig hallgattuk, annyira elmélyülten, hogy ízelítőt minivideó formájában el is felejtettem készíteni, pedig érdemes lett volna. Egy fotót az utolsó pillanatban - mielőtt a színteret elhagyták - még csináltam.
A Palais Campofranco belső udvarába egy téli erdőt varázsoltak zsákos fenyőfákból (amit gondolom később elültetnek) -sajnos idén hó nélküli - ahol finom téli falatokkal, italokkal és kedves ajándékokkal várják a nézelődőket, vásárlókat.
A város utcáin nézelődve hamar elértük a mindenkori piac utcáját, ahol mindig a legszebb gyümölcsök, zöldségek és virágok vásárolhatók a termelőktől. Friss és cserepes virágok, aszalt gyümölcsök, magvak, mézek, lekvárok, fűszerek, sajtok, szalámik, sonkák. Kóstolót is kínálnak, amiután nehéz nemet mondani a finomságoknak egy kg sonkával tértünk mi is az utcából ki.
 |
| Chilifüzérek |
Pónilovakon “póniemberkék zötykölődtek” és nagyon élvezték az utcákon át a lovaglást. Tessék kérem figyelni a kis bőrtasakokat a pónipopókon… :-) Az utcák mindenütt tiszták voltak.
 |
| Épp virágzó kamélia |
 |
| Ciklámen |
Ebédre egy körépület alagsorában találtunk hangulatos boltíves éttermet, ami labirintusosan húzódott az épület belsejébe. Sokan voltak, itt is, picit várnunk kellett a finom olaszos tészták és a vörösbor elfogyasztására. Megérte viszont várni! Ahol mi ültünk csak mesterséges fény volt és gyertyafény. Ebéd közben hirtelen kiment a biztosíték pár percre, így a romantikus hangulat a gyertya fénye mellett tökéletes volt. Ez a kis malör megkoronázta a születésnapi ajándékomat, ezt a szép napot. :-)
Érdekessége ennek a karácsonyi vásárnak, hogy nem december 24-ével ér véget, hanem január 6-ával. Nincs “távol-keleti illata” a vásárfiának, a saját készítésű helyi termékek hiteles külsővel burkolják be a karácsonyi hangulatot. Érdemes ide ellátogatni az ünnepek alatt is, bár Bolzanot minden évszakban tudom ajánlani.
