Kísérte utunkat haza, világított az ünnepnapokon.
 |
| Hunyor |
Csillogó harmat
kéklő virágon,
régen várt vendég
öreg tanyákon,
aprócska fészek,
ott fenn, az ágon,
több-száz homokzsák
végig a gáton,
az otthon íze
kisült kalácson,
nehéz nap után
hűs gyolcs az ágyon,
mellém, ha leülsz,
s osztod magányom,
hűvös tenyered
enyhít a lázon,
sötét éj után,
új, tiszta vászon,
bujkáló remény
tépett plakáton,
amikor titkod
szívembe zárom,
együtt ha lépünk,
kedves barátom,
kémény, ha füstöl
egy ócska házon,
ölelő kezek
meggörnyedt háton,
születő gyermek,
tenyérnyi lábnyom,
kéretlen mosoly,
ez a karácsony.
Papp Viola: Karácsony