|
Neubeuern |
|
Óriás gesztenyék |
Majd két éve, amikor legutóbb ezen az úton jártunk, én azonnal megismertem akkori kísérőnket a hegynek fel. Hisz akkor is pont itt találkoztunk vele.
Mit mondjak, megmacskásodott ( a megemberesedett szinonímára ) azóta, jó kis húsban van a "várnéző micó". :-)
Finom bundácskáját megcirógatva, megdögönyözve siettem tovább a kastélyhoz.
A kastély kertjét is már igen jól ismerem, hisz gyakran járunk erre is, mégis egy várva várt kellemes bizsergő érzés mindig, amikor belépek. Azt hiszem a kert őszi arca tetszik a legjobban. Ekkor tudom a leginkább elképzelni az épületek egykori lakóit kornak megfelelő öltözetben.
A gesztenyefák hatalmas leveleiket ledobták, szárazan ropogott talpunk alatt a sok rozsdás levél. Kései babarózsaszín rózsák ölelték körül a szökőkútat. Igen csak romantikus kulissza.
A szikrázó napsütésben messze elláttunk az osztrák és olasz hegyekig.
|
A sziklába épített házak |
|
A kastély és a vár már odalentről Neubeuern főteréről |
|
A festett házak legszebbike |
|
Napmelengető lélekmelengető |