Ahogy az embernek, úgy egy hegynek is több oldala van. Igazán ismerni csak úgy lehet, ha minden oldalát megjártuk már.
E hétvégén a “mi hegyünk”, Samerberg egy újabb oldaláról mutatkozott be nekünk.
Fent is, lent is csoda...
 |
| Kései szeder |
A lombok alatt az avarban, a korhadt farönkökön gombák mindenütt.
Először jobbra indultunk a Weyere-Almhoz, mert már igen megéheztünk a friss őszi időben, de ők zárva voltak. Vissza a táblához és balra tovább a Doagl-Almhoz. Útközben egy kisebb faház, a Kolping-Hütte keresztezte az utunkat, de ők is zárva voltak.
 |
| Weyerer-Alm |
 |
| Kolping-Hütte |
Meredek kapató, elértük az enciánok szintjét, már nincs messze a pihenő...
 |
| Encián |
 |
| Kiszáradt patakmeder vörös avarral fedve |
 |
| A fogadó "állatkertje" |
 |
| Doagl-Alm |
A fogadó teraszának árnyékában a napon kellemes volt sütkérezni, de amikor sűrű felhőlepedő húzódott az égre hirtelen hűvös lett, indulni kellett lefelé.
