Amikor reggelente hosszan elnyúlva ködfelhő takarja a völgyeket és a napsütés sem riasztja azonnal el, akkor szeretem az őszt. Ezt a méla, nyirkos, gomba illatú őszt… Akkor hívnak a leginkább a hegyek “gyere most mindent adok még a tél előtt”...
Az osztrák Zahmer Kaiser (2.000 m) hegyek invitáltak, főnt ígértek. Kitisztult az ég gyönyörű kékje, ecsettel elkent néhány fehér felhőt az ősz művésze.
 |
| Egy szemközti "piramis" hegy, a Geigelstein 1.808 m |
Az Aschinger-Almtól (1.000 m ) indultunk, - ahová korábban eddig túráztunk - mely a hegyek lábainál idilli környezetben fogadja a turistákat és innen közelítettünk a "Kaiser"-hez.
 |
| Aschinger Alm (1.000 m) |
A hegy és a Nap játszott velem…
Hol elbújtak a napsugarak a hegyek cakkos csúcsai mögött, hol kivillantak.
1.000 és 2.000 m között jártunk, a szerpentines út kacskaringózott velünk felfelé. A hegy északi oldala már behavazott, de ahogy feljebb haladtunk lekerült a kabát, elértük a főn határát. Kellemes meleg levegő simogatott.
 |
| Schöberl Alm, zárva volt |
 |
| Visszapillantás |
 |
| Aschinger Alm |
A zöld legelőket már bronzos erdők színesítik. De aki azt gondolná, hogy a színes virágok már elnyíltak az téved. Az aljzatot bogarászva mi mindent találni az olykor deres, zúzmarás hegyoldalakon.
 |
| Fázós százszorszép |
 |
| Bogáncs kombó |
 |
| Orvosi szemvidítófű |
 |
| Hegyi kakukkfű |
 |
| Talán áfonya |
 |
| Árnyékban... |
 |
| és napon |
A nap kedvence a puha moha
