"Mindig emlékezz rá, hogy a boldogság nem úticél, hanem az utazás maga"

2015. január 22., csütörtök

Tél a Kampenwand lábánál

Már nagyon hiányzott egy szép tél kirándulás és a múlt hétvégére megadatott ez is. Előző este nagy pelyhekben esett a hó - olyan mesésen - tudtam másnap miénk és az erdőé az egész nap. A Kampenwand lábaihoz igyekeztünk Hohenaschau és Sachrang települései között. Meglepően kevesen jöttek ki a szabadba, senkivel sem találkoztunk. Kezdetben a havas hegyeket ködfátyol takarta el, de a napsugarak megritkították és ránk mosolyogtak a sziklák…

 

Hohenaschau vára
Olvadozott az utakon, de az erdő alja finom ropogós hóval volt terítve. A hóembernek gurgatott hógolyóra hamar ragadt és csak nőtt a hóhas…
Gyönyörű volt a táj, a fákra, bokrokra még a legvékonyabb ágakra is vastagon rakódott a sok-sok hópihe. Fehér fodros ruhában díszlett minden.





Párom alkot...




Imádom ezt a képet!!!



Egy kiszáradt patak



Havas kavicsok a meder alján








Mint Rodoszon a kövek








Betévedtünk egy erdei útra, idilli volt, - hivogatott menjünk tovább - ami nekünk embereknek zsákutcába vezetett. Egy tábla intett bennünket a visszafordulásra, miszerint a vadak védelmében a téli hónapokban itt etetési zóna van, nem szabad zavarni az erdő lakóit.













A puha meleg moha alatt a földi szamóca gyönyörűen zöldült és a páfrány sem fázott a hó alatt.